A globális klímaváltozás a legnagyobb grincs

A fehér karácsony valószínűsége folyamatosan csökkent a huszadik század során az északi félteke legtöbb pontján, és nyolcvan év múlva a klímaváltozás miatt már csak elvétve lesz hó karácsonykor meteorológusok és klímakutatók szerint.

Friedrich-Wilhelm Gerstengarber, a Berlin melletti Potsdamban működő klímakutató intézet (PIK) munkatársa szerint kuriózum lesz a havazás karácsonykor Közép-Európában.

“A fehér karácsony valószínűsége már idén is jóval csekélyebb, mint ötven éve, az évszázad közepére pedig sok helyen nagyon nagy ritkaság lesz”.

Száz éve például Berlinben még 20 százalékos valószínűsége volt annak, hogy hó esik december 24-én, 25-én és 26-án. Idén 15 százalékos a fehér karácsony valószínűsége, 2100-ra pedig öt százalék alá csökken a havazási valószínűség.  Idén sem várható hóesés a német fővárosban.

Van ahol eddig sem volt gyakori a karácsony hó, mint például Londonban vagy Párizsban, a tenger közelében fekvő vagy enyhe kontinentális éghajlatú városokban. Ezeken a helyeken karácsonyi hó most is igen ritka, és száz éven belül szinte természetfeletti jelenségnek fog számítani. Fekete marad idén a karácsony az előrejelzések szerint mindkét metropoliszban.   

A skandinávoknál sincs garancia a fehér karácsonyra már. A globális felmelegedés miatt a következő években sokszor a norvégiai Oslóban is álom marad a hófödte táj az ünnepekre. Pal Prestrud, a norvég fővárosban működő nemzetközi éghajlat- és környezetkutató központ (CICERO) munkatársának számításai szerint:

“1900 körül még évente átlagosan 150 napon volt sífutásra alkalmas, legalább 25 centiméter vastag hóréteg. Az új évezred elejére 100 napra csökkent az átlag”

Az északi féltekén 1978 óta kétmillió négyzetkilométerrel csökkent a tél végén, a márciusi-áprilisi időszakban hóval borított terület átlagos nagysága, amely így már csak 36 millió négyzetkilométer az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC) műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint.

Az ENSZ klímaváltozást kutató bizottságának (IPCC) jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 1970 óta világszerte 70 százalékkal emelkedett, és a legrosszabb forgatókönyv szerint a 2050-ig a jelenlegi szinthez képest megduplázódik. Az üvegházhatás miatt emelkedő hőmérséklet hatására több áradás és több kivételesen erős vihar lesz, emelkedik a tengerszint és gyakoriak lesznek rendkívül a meleg időszakok.

(HVG)

Olvass tovább!