Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy gyereket sem szabadna kiemelni a családjából anyagi okok miatt

Ez a cikk több mint 6 éves.

Székely László ombudsman a gyermekvédelmi szolgálatok felmérését és további rendszerszintű intézkedéseket kért Balog Zoltántól, miután kiderült, a gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyerekek közül minden harmadikat anyagi helyzete miatt emelnek ki a családjából, annak ellenére, hogy ez a Gyermekjogi Egyezmény a magyar jogban is elismert szabályai szerint törvénytelen.

A gyermekvédelmi törvény előírja, hogy az átmeneti gondozást elsősorban úgynevezett helyettes szülőknél kell megoldani, a valóságban azonban nagyon kevés ilyen szülő létezik, így a legtöbben gyermekotthonba kerülnek. Ha anyagi okból emelik ki a gyermeket a családból, az sérti a gyermek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz való jogát, nem mellesleg életre szóló traumát okoz az egész családnak.

Ahogy az alapvető jogok biztosa is kijelentette, csupán a gyermekjóléti alapellátás eszközeivel, csak pénzbeli támogatások növelésével nem oldható meg a gyermekek anyagi okokból való kiemelése. A megelőzésre kellene hangsúlyt fektetni, mivel egy ördögi körről van szó.

Miután egy gyermek állami gondozásba kerül családja rossz anyagi körülményei miatt, maga a probléma nem oldódik meg. A családja ezután is szerény körülmények között fog élni, ráadásul az elszakadás okozta traumák sem tűnnek el nyomtalanul. Ezeket a gyerekeket „felteszik a polcra”, akár 18-20 évre is.

Az állami gondozásból kikerülő fiataloknak annyiuk sem marad, mint amennyiük a bekerülésük előtt volt. Amikor kikerülnek, nincs ott a családjuk, ami bármilyen helyzetben is volt, valamiféle támaszt tudott nyújtani. Az állami gondozottak iskolai végzettsége, szakmai képzettsége messze az országos átlag alatt van, a kamaszok sokszor a kábítószerek világába keverednek. Ezek a fiatalok iszonyú hátrányból kezdik az életet, majd amikor családot alapítanak, ők ezekkel az élettapasztalatokkal, traumákkal lesznek egy következő generáció szülői, olykor újratermelve ugyanazokat a problémákat.

A tüneti kezelések helyett valódi szociálpolitikai intézkedéseket kellene hozni. Azt kellene megvizsgálni, mi a családok problémája, miért van gond a lakhatással, az iskolába járással, a megélhetéssel. Jogtalanul szakítanak szét családokat, mert ez az egyszerűbb megoldás.

A gyermekek alapvető igénye, hogy szüleik, testvéreik körében nőhessenek fel, ezt pedig nem szabad elvenni tőlük. Ahogy sok más esetben is, itt is rendszerszintű változásra lenne szükség, ezt hangsúlyozta Székely László is, aki a gyermekvédelmi intézmények felmérésén túl azt is kérte Balog Zoltántól, hogy tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok számára létrehozott átmeneti otthonok férőhelyeinek növelése érdekében.

Javasolta továbbá, hogy vizsgálják meg egy szakmai munkacsoport felállítsának lehetőségét, hogy meghatározhassák, hogyan előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma.

A TASZ egyébként korábban összeállított már egy nyolc javaslatból álló petíciót,  és kampányt is indított a témában, ám az általános tapasztalatok alapján a kormány fontos társadalmi kérdésekbe nemhogy civil szervezeteket nem szeret bevonni, saját szakértői gárdát sem igazán szokása felállítani.