Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nőtt az életszínvonalunk, az elégedettségünk nem

Pénteken megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os adatokat feldolgozó kiadványa A háztartások életszínvonala címmel. Ebből kiderül, hogy Magyarországon 2015-höz képest tovább csökkentek  a szegénységi mutatók és a munkanélküliség, nőtt a reáljöveledem és a fogyasztás, sőt a munkából szerzett pénz aránya is. Ennek ellenére nem vagyunk elégedettek az életünkkel, főleg az idősek nem: maradt az évek óta tarott 10/6-os értékelés.

Több a pénzünk

Jobb volt az anyagi helyzetünk, mint 2015-ben: az egy főre jutó bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forint volt (+4,4%), a nettó 1 millió 199 ezer (+4,2%). A reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt.

A megelőző évhez képest tavaly 1,1 %-kal nagyobb volt a munkajövedelem aránya, és 0,7%-kal csökkent a társadalmi jövedelmeké (pl. szociális juttatások). Az egy főre eső bruttó munkajövedelem 1 millió 54 ezer forintra nőtt (+6%), az egy főre eső éves társadalmi jövedelmek pedig átlagosan 426 ezer forintot tettek ki (+1,9%).

Kisebb a szegénység

Összesen 2 millió 465 ezren voltak 2016-ban azok a magyarok, akiket érint a szegénység legalább egy formája. 1 millió 400 ezer fő súlyos deprivációban élt,  1,7%-kal kevesebben, mint 2015-ben .

Csökkent a munkanélküliség: 2016-ban a teljes népesség 4,9 százaléka (468 ezer fő) tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé (-1,2%), azaz aktív korúként kevesebb, mint a lehetséges munkaidejük ötödét töltötték munkával.

Nagyot csökkent a 18 éven aluliakat érintő szegénység mértéke is: a jövedelmi szegények aránya 5,1 százalékponttal csökkent a fiatalkorúak körében, és 3,5%-kal kevesebb gyerekes háztartásban élnek a szegénységi küszöb alatt.

A lakosság 13,4%-a, 1 millió 293 ezer ember élt a relatív szegénységi küszöb alatti jövedelemből, ez 105 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Maga a szegénységi küszöb is nőtt, ami 2016-ban egyfős háztartásra vonatkozóan 77 680 forint volt (+5,1%).

A váratlan kiadások finanszírozására való esély nagyot nőtt: 2015-ben a háztartások 50,7 százaléka nem tudott volna fizetni egy váratlan kiadást, 2016-ban viszont már csak 31,4% válaszolt így.

Az LMP a KSH adatainak publikálása után szombaton közleményben fejezte ki felháborodását, a párt szerint a KSH adatai alapján 2011 óta duplájára nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon. A munkanélküliség csökkenése valószínűleg a közmunkaprogramnak köszönhető, de ahogy az LMP írja, ez azt jelenti, hogy megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre.

„Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből. Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma, ezért az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében.”

„A 2016-os szegénységi adatok azt mutatják, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.”

„Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van. Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.”

Többet fogyasztunk

A 2016-os átlagfogyasztás évi 1 millió 22 ezer forint volt (+4%), a legfelső ötöd 3,6-szor annyit költött, mint a legalsó ötöd. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag kevesebb mint felét (47,8 százalékát), a legfelső ötödben élőké annak 1,7-szeresét tették ki.

Legfőbb kiadásaink, az élelmiszer, alkohol, lakhatás és közlekedés aránya csökkent (-3,7%), és emiatt nőtt a háztartások szabadon felhasználható jövedelme.

Csökkent az áram és a gáz részaránya a rezsiben: 2016-ban már a vezetékes gázra költöttek a legnagyobb hányadban a családok. Környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból is hír, hogy nőtt a szilárd tüzelőanyag részaránya, ez így a harmadik legnagyobb tétel az energiadásainkban.

Nem vidám a barakk

Közepesen érezzük magunkat, és ahogy öregszünk, egyre kevésbé vagyunk elégedettek, derült ki. A saját életünket 2016-ban is 10/6-osra értékeltük, a válaszadók átlaga 6,09-et mutat, ami 0,01%-os romlás a korábbiakhoz képest (2013: 6,11; 2015: 6,10; 2016: 6,10). Minél idősebbek vagyunk, annál elégedetlenebbek is, mutatta meg a felmérés:  az átlagérték a 16–24 évesek körében a legmagasabb, 6,75 pont. A 75 évesek és annál idősebbek a legelégedetlenebbek, ők átlag 5,29-re értékeltek.

Kiderült, hogy a másokba vetett bizalom összefügg az iskolázottsági szinttel. Itt is a fiatalok a bizalmasabbak (16-24 között 5,44 pont az átlag), az idősebbek a bizalmatlanabbak (75 felett az átlagpont 4,78).

Közterületen viszont végre biztonságban érezzük magunkat, jelenti a KSH, bár az OECD nemrég kiadott tanulmánya pont ellentétes eredményt adott. A KSH kutatása szerint a községben élők 82,6, a budapestiek 79,6 százaléka sötétedés után egyedül is biztonságban érzi magát.

(Index)

Olvass tovább!