A Hétfa kutatóintézet online portálja közölt összefoglalót Oláh Miklós szociológus, Tóth Balázs István, közgazdász és Szabó Pál geográfus A területi tőke és magyarországi dimenziói című közös könyvéről, amely 14 szempont és 77 indikátor szerint mérte fel Magyarország járásainak nem csak anyagi, hanem kulturális, és társadalmi erőforrásait. Az összképet látva órásiak a különbségek, Budapest és környéke, nyugat illetve, kelet között Magyarországon.
A mű 14 szempont alapján vizsgálta a járásokat, és brutális mennyiségű adatot illeszt magába, hogy minél pontosabb képet kapjunk az ország helyzetéről, a területi tőke szempontjából.
A terülteti tőke számításában 2011 és 2015 közötti időszakra a járásokra vonatkozóan 156 adatsort néztek meg, ebből 77 indikátort vizsgáltak ténylegesen, amit 14 szempont szerint válogattak külön. Ebben például az utazási feltételek, a vállalkozások helyzete, a helyi adózok száma csakúgy helyet kap, mint a járásból diplomát szerzők aránya, vagy az interneteléréssel rendelkezők száma.
Az Összkép által összerakott infografikán jól látszik, ha csupán az anyagiakat nézzük, a kelet-nyugat ellentét szembeötlő.
Pont ezért izgalmas, hogy a humán szempontok, a képzettség, a szociális, és kulturális tényezők szempontjából már kiegyensúlyozottabb a térkép. Bár az látszik Budapest és környéke mennyire kiemelkedik ezen az ábrán is.
Ha viszont a legjobb, és legrosszabb helyzetű térségeket nézzük eléggé szembetűnő, a magyar vidék, és a kelet magára hagyatottsága.
„A legjobb helyzetben lévő járások: Budapest, Pécsi, Egri, Szegedi, Székesfehérvári, Szombathelyi, Győri, Tatai, Zalaegerszegi, Veszprémi, Debreceni, Budakeszi, Dunaújvárosi, Balatonfüredi, Soproni, Békéscsabai, Dunakeszi és a Szentendrei járás. A legnehezebb helyzetben lévő járások: Hajdúhadházi, Nyíradonyi, Cigándi, Ibrányi, Kemecsei, Kunhegyesi, Mezőcsáti, Derecskei, Balmazújvárosi, Baktalórántházi, Szikszói, Nyírbátori, Encsi, Hevesi, Nagykállói, Püspökladányi és a Mátészalkai járás.” – szedte össze az Összkép.
Az összkép pedig egyértelmű. Budapest és környéke, illetve északnyugat Magyarország majdnem hogy külön entitás az országon belül.
Ez persze nem meglepő, nemrég írtunk arról, hogy a borsodiak 4 évvel élnek kevesebbet, mint a budapestiek, vagy hogy mekkora a különbség a munkanélküliség kapcsán kelet, és nyugat között.
De egyben látni ezeket a számokat és adatokat két ok miatt is fontos, egyrészt, hogy lássuk nagyon nincs minden rendben az egyenlőtlenségekkel Magyarországon, és hogy mennyire meghatározza az életedet, hogy az országon belül hova születsz, másrészt hogy az ország dicsőséges állapotát bemutató statisztikák, leginkább csak Budapestre, és még pár járásra érvényesek, nem egész Magyarországra. Hiszen ahogy a térképből is látszik a jobban menő területek adatsorai húzzák feljebb az országos átlagot.
Forrás: Magyar Nemzet
