A borsodiak négy évvel kevesebbet élnek, mint a budapestiek

Öt évvel maradunk el az EU-s átlagtól a születéskor várható élettartam esetében. Miközben egy átlag uniós polgár várható élettartama 80,6 év, addig hazánkban ugyanez a szám, csak 75,7 év.

A KSH legfrissebb, 2016-os adatai azonban nemcsak nemzetközi, hanem hasonló, az országon belül fennálló különbségekre is rámutatnak. A férfiaknál a legnagyobb szakadék a fővárosi és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei várható élettartamok között húzódik: előbbiek esetében 74,29, utóbbiakéban pedig 70,29 év. A nők esetében szintén a borsodi gyerekek vannak a leghátrányosabb helyzetben 77,45 éves várható élettartamukkal. Leghosszabb ideig (80,2 év) a Győr-Moson-Sopron megyében születő leánygyerekek fognak élni.

Erőss Gábor, az MTA TK egészségszociológiai és egészségpolitikai kutatócsoportjának vezetője szerint a regionális egyenlőtlenségek egyik fontos oka – az életmód és a jövedelmi viszonyok mellett – a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Ott a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, ahol a leggyengébb a védőnői hálózathoz való hozzáférés és legmagasabb az orvoshiány.

Erőss azt is elmondta, hogy a regionális különbségek mindig is léteztek az országban, de ezek fokozódtak a rendszerváltás után.

Bálint Lajos, a KSH Népességtudományi Intézet tudományos munkatársa arra mutatott rá, hogy a férfiak és nők közötti különbségeket csak részben magyarázzák biológiai tényezők. Szerinte az életmódfaktor a meghatározó, a férfiak esetében ugyanis magasabb a dohányzás és az alkoholfogyasztás előfordulásának az aránya.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása több szempontból is emelni tudná a várható élettartamot. Az egészségügyi ellátás esetében ez a kapcsolat magától értetődő, de fontos szerepet játszik az oktatás is. Minél magasabb ugyanis az iskolázottság szintje, annál magasabb a várható élettartam is, hiszen az embereknek nagyobb mozgásterük lesz egészségtudatosabb életmódot folytatni, és az élet problémáival való megküzdésre is több eszközük lesz.

Erőss szerint a kormányzat első számú feladata az lenne, hogy a hátrányosabb régiókban csökkentse a háziorvos-hiányt, pozitív diszkriminációt kell alkalmazni a leghátrányosabb népegészségügyi helyzetben lévő térségekkel.

(via Magyar Nemzet)

Olvass tovább!