A Guardian összeszedett hét zöld törekvést, az utolsó reményeinket, hogy megállítsuk a globális felmelegedést, mielőtt az üvegházhatás átbillen azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút. „Ha csak lineáris lenne a javulás, azt mondanám, hogy oké, de nem lesz elég időnk. De tény, hogy exponenciális növekedést látunk, és emiatt vagyok a leginkább bizakodó” – mondta el a lapnak Christina Figueres, az ENSZ volt klímapolitikai igazgatója, aki a párizsi egyezményt is megvalósította.

Íme a hét optimizmusra sarkalló trend, amire Figueres utal:

1. Jön a laboratóriumban növesztett hamburgerpogácsa
   A növényi alapú és laboratóriumban előállított műhúsé a jövő, ennek ugyanis kifejezetten kicsi a szénlábnyoma: a marhatenyésztés miatt keletkező metán a CO2 után a második legkárosabb gáz, egyre több van belőle, és komolyan hozzájárul az üvegházhatáshoz. A műhúsba ezért Bill Gatestől a Nestlén keresztül a kínai kormányig mindenki rengeteg pénzt fektet, de csak akkor lesz majd valódi alternatíva, ha három akadályt megugranak: 1. ugyanolyan olcsónak, 2. ugyanolyan finomnak és 3. ugyanolyan elérhetőnek kell lennie, mint a sima húsnak.
2. Nagyon ráálltunk a megújuló energiaforrásokra
   A napkollektorok és szélerőművek ára tíz év alatt 90 százalékot esett, a világ egyes részein mára messze ez a legolcsóbb energiaipari infrastruktúra. Kínában volt idén a legnagyobb növekedés, Németországban pedig múlt héten annyi szélenergiát termeltek, hogy ingyen áramot adtak az embereknek.
3. Kihalóban a szénenergia
   A legpiszkosabb energiaforrás 2013 óta egyre kisebb mértékben uralja a piacot, a széntermelés is ebben az évben érte el a maximumát. Ez persze főleg az olcsóbb alternatíváknak köszönhető.
4. Hamarosan berobban az olcsó e-autó
   Most áll a tömegértékesítés kapujában az elektronikus autó, a Tesla, de kínai vetélytársa, a BYD is egyre nagyobb eladásokat produkál. Itt is Kína vezeti a piacot, annyi e-autót adnak el havonta, mint Európa és az USA összesen.
5. Átállunk a régi  elemekről és akkukról
   Erre már csak azért is lesz nagy szükség, mert a megújuló energiaforrások tartalékenergiáját is tárolni kell valahol, és kell a biztosíték arra az időre, mikor nem süt a nap és nem fúj a szél. A lítium-alapú elemek ára 75 százalékot esett az elmúlt hat évben, és az akkumulátorokban tárolt energia mennyisége is jelentősen növekedhet az okos elektromos hálózatoknak köszönhetően.
6. Ami van, azt hatékonyabban használjuk
   Ebben az EU az éllovas: 2000 óta 20 százalékkal csökkentettük az otthoni, közlekedési és ipari eszközök energiafelhasználását, mert magasabb követelményeket vezettünk be az energiahatékonysággal szemben. Az ENSZ szerint az energiahatékonyságnak van a legnagyobb pozitív hatása: nagyobb, mint a nap- és szélenergiára való átállásnak.
7. És végül: fák
   Az erdők újratelepítése lenne a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az üvegház-hatás elleni harcban, az erdőkivágások okozzák a problémás gázok kibocsájtásának 10 százalékát. Kína, India és Dél-Korea faültetési programjainak köszönhetően 12 milliárd tonna széndioxidot vontak ki a levegőből – ezzel három évre kompenzálták az EU kibocsájtását. Mégis, 2000 óta megduplázódott a kivágott fák száma. Furcsa módon erdőtelepítésre alig adnak pénzt a környezetvédelmi programok, a klímaváltozás elleni harcra költött összeg csupán 2%-át fordítják erdőkre.

Michael Liebreich, a Bloomberg New Energy Finance alapítója szerint fontosak az eredmények, de nem szabad elbíznunk magunkat:

„A jó hír, hogy sokkal jobban csináljuk, mint gondoltuk volna. Nem fogunk ezen fájdalommentesen átjutni, de el tudjuk kerülni a legrosszabbat. Optimista vagyok, de még nagy munka áll előttünk.”