Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rátámadt a kormány az igazi magyar tőkére

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.
Ez a cikk több mint 3 éves.

Miközben örülhetünk a minimálbér-emelésnek, amely következtében a nettó minimálbér már legalább közelít a régió többi országaiban létezőhöz, a kormány elmúlt hetekben bejelentett intézkedései egy csoportot érintenek komolyan. A magyar kis- és középvállalkozásokat, azt a csoportot, amely az ország gazdasági függetlenségének a gerincét adja.

2416szocbolt_mg_4338.jpg

kép: fogyasztok.hu

Három lényegi változást jelentett be a kormány az elmúlt héten. A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25%-os bruttó emelését, amely persze a növekedő inflációval kevesebb lesz. A munkáltatói terhek 5%-kal, a szociális hozzájárulással csökkennek. Ezenkívűl pedig a társasági adót a nagy cégek esetében 19%-ról 9%-ra, a kis és közepes vállakozásoknál 10%-ról 9%-ra csökkentik.

A 24.hu hasábjain nem más mint a CBA volt kereskedelmi igazgatója, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség vezetője akadt ki a döntéssorozat ellen, mert szerinte ez a multiknak kedvez, és kihagyták a KKV szektor képviselőit a döntésből:

„Áremelések lesznek a kereskedelmi szektorban, a versenyképességünk tovább fog romlani és minden olyan ágazatot súlyosan érint, ellehetetlenít ez, ahol a személyi jellegű ráfordítás magas és alacsony a hozzáadott érték, amit a dolgozók előállítanak. Ilyen az agrárium, a kereskedelem, az építőipar, a feldolgozóipar.„

Márpedig könnyen lehet igaza a KKV-k képviselőinek. A minimálbér emelése nyilvánvalóan  leginkább a kis cégeket és vállalkozásokat érinti, amik eddig is nehezen termelték ki a nyereségüket. Ezek a cégek most a nyereségeiket megadóztató társasági adó egykulcsossá válásával elveszítik a versenyelőnyüket az ugyanabban az ágazatban működő nagy multikkal szemben. Rózsi néni sarki kisboltjának ezentúl ugyanannyi százalékot kell befizetnie a nyereség után, mint a Tesconak, miközben Rózsi néninek nő a Terike alkalmazásával járó bérköltsége. Nem lesz egyszerű.

Nem lesz egyszerű, főleg azért nem, mert a magas bérköltségek miatt éppen ebben a szektorban gyakori a bújtatott munkaviszony, a minimálbéren túli fekete, vagy számlás kifizetés, az adóterhek megkerülése. Pont ezért lett volna érdemes a társasági adó helyett inkább a munkavállaói és munkadói terheket tovább csökkenteni. Csak hát a kormány kizárólag a multik megtartására figyel.

Ezzel pedig nem csupán az a probléma, hogy valószínűleg árat kell majd emelniük ezeknek a kisboltoknak, amivel tovább romlik a versenyképességük, a nagy multik pedig az eddiginél is nagyobb előnybe kerülnek. A fő probléma az a logika, amely 25 éve mérgezi a magyar gazdaságot.

Ugyanis 25 éve az a gondolat a magyar gazdaságpolitika sarokköve, hogy hívjuk be a nagytőkét, adjunk neki kedvezményeket és majd ő megoldja a foglalkoztatás és a gazdaság problémáit. Így jutott el Magyarország oda, hogy a német autóipari cégek jelentik nagyjából a magyar ipart, és oda, hogy nincs erős kis- és középvállalkozói szektor az országban.

Márpedig egy ország gazdasága akkor erős, ha a KKV szektorban van erős hazai tőke. Ez tudja fenntartani a gazdaságot nehéz időben, jó időben pedig ebből tudnak kinőni a még nagyobb vállalkozások. Olyan vállalkozások, amiknek az ereje nem attól függ, hogy kik csücsülnek a hatalmasok székeiben, hanem saját tudásukból és tőkéjükből tudnak nagyvállalkozásokká fejlődni, akár az építőiparban, akár az agráriumban, akár a kereskedelmi szektorban. És évek óta egyre kevesebb ilyen kis magyar csodát látunk

De a magyar gazdaságirányítás számára sosem volt elsődleges ennek a szektornak a sikere. Míg Szlovákia például sokszor az EU előírásait is megszegve meg tudta oldani, hogy a nagy multik nagyobb arányban dolgoztassanak helyi KKV-kel, létrehozva egy erős szlovák tőkét, addig itthon erre nem figyeltünk. Pedig ez adja meg a szlovák gazdaság mára órási versenyelőnyét Magyarországgal szemben, ez, valamint a humánerőforrásba, az oktatásba, az egészségügybe, a szociális ellátásba való, a hazainál jóval nagyobb arányú befektetés.

Az új adótörvényekkel pedig még kellemetlenebb helyzetbe kerülhetnek ezek a cégek. Nem valószínűtlen, hogy további cégek fogják lehúzni a rolót. Pedig a magyar gazdaság gerincét nem Mészáros Lőrinc és nem is Csányi Sándor, hanem ezek a kis vállalkozások jelentik. Ezek tudják valójában fenntartani a magyar gazdaságot, és nem csak a gazdaságot. Ezek a kis vállalkozások azok, amik a polgárosodást jelentik hosszú távon, ez az a kistőkés réteg, ami a politikai és kulturális javak minimális szintjét ki tudná termelni Magyarországon.