Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemzetközi vállalatok adóelkerülése: melyik oldalon áll a magyar kormány?

Ez a cikk több mint 5 éves.

Új, innovatív adózási megoldásokon dolgozik a gazdasági tárca annak érdekében, hogy a globális internetes vállalkozások a hazai társaságokkal egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a piaci versenyben – olvasható a Világgazdaság cikkében. Nos, a magyar kormány az innovatív megoldásokat már megtalálta, csak éppen nem a globális vállalatok adóelkerülése elleni nemzetközi fellépés jegyében, hanem a velük való összejátszás okán.
447981_9b4e265034fba7cce49249c24a0d43df_m.jpg

Az új adózási szabály kidolgozását valószínűleg az teszi „szükségessé”, hogy a Google és a Facebook reklámokból származó bevételeinek csupán egy része jelenik meg adóalapként Magyarországon (reklámadó). A globális vállalatok adóelkerülési gyakorlata nem kis fejfájást okoz a kormányoknak szerte a világon. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már korábban is igyekezett megrendszabályozni az Apple-t és a Google-t, az Európai Unió pedig a nagy luxemburgi adóbiznisszel küzd évek óta, amelynek keretében a nagyhercegség egyedi adómegállapodásokkal változtatta magát globális vállalatok adóparadicsomává. A tét nem kicsi: sok száz milliárd be nem szedett adódollár forog kockán.

Úgy tűnhet, hogy Magyarország most teljes harci díszben áll csatasorba az adóelkerülő multik ellen, de nem minden az, aminek látszik. A magyar kormányok eddig sem haboztak bőkezűek lenni, ha külföldi nagyvállalatok Magyarországra csábításáról volt szó. 2004 és 2013 között nagyjából 160 milliárd forint egyedi közvetlen beruházási támogatást kaptak a Magyarországon megtelepedő külföldi cégek. Az Orbán-kormány vállalatokra vonatkozó adópolitikája további kedvezményeket jelent: a 16%-os osztalékadó, az ötszáz millió forintos nyereségig 10%-os, felette pedig 19%-os nyereségadó nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. (Az átlagos társasági adóterhelés így 16% körül van hazánkban.) Ha a magasabb, 19%-os kulcsot hasonlítjuk össze más fejlett országok társasági jövedelemadó kulcsaival, akkor azt látjuk, hogy a nagy amerikai, japán vagy német cégek számára kifejezetten érdemes Magyarországon adózni.

kep1.PNG

Vállalti nyereségadó mértéke, Forrás: KPMG – B.F.

Még inkább így van, ha figyelembe vesszük azokat az adóalapot csökkentő tételeket, amelyeket – különösen a sportcélú TAO felajánlások után járó adókedvezményt – előszeretettel vesznek igénybe hazai és külföldi vállalkozások egyaránt. A kedvezmények miatt az átlagos nyereségadó kulcs alig haladja meg a 10%-ot (2013-ban a Népszabadság számítása 10,1% volt).

A hazai adórendszer nem csak a relatíve alacsony társasági adókulcsok miatt kedvező a nagyvállalatok számára. A tulajdonosi jövedelmek adóztatása (osztalék adó) Magyarországon a (2016. január 1-től) 15%-os jövedelemadó körébe esik.

kep2.PNG

Tőkejövedelme adókulcsa, Forrás: taxfundation.org – B. F.

A magyar kormány kissé kétszínű adóelkerülés kérdésben

A tőkejövedelmek a fejlett gazdaságokban általában magasabb adókulccsal adóznak, így – amennyiben lehetőség adódik rá – nem csupán a vállalati profitot érdemes Magyarországon „kimutatni”.

A magyar kormány, miközben új adó bevezetéséről beszél, amely egyes multik adóelkerülési gyakorlatát tenné lehetetlenné, igazán szolgálatkész együttműködő partner, ha olyan külföldi adóelkerülés segítéséről van szó, amely a fenti (alapvetően a társasági nyereségadóban megmutatkozó) különbség miatt Magyarországon keletkező jövedelemként tüntet fel és így itthon adózik nem hazánkban megtermelt jövedelmet. A Költségvetési Felelősségi Intézet elemzése szerint a költségvetési bevételek növekedéséből kimutatható, hogy számos külföldi nagyvállalat „csempészte” hazánkba máshol megtermelt jövedelmét. A nemrégiben bevezetett növekedési adóhitel segítségével a kormány olyan adóeszközt hozott létre, amelyet a külföldi vállalatok az anyaországi magasabb adóterhelés megkerülésére, kijátszására használhatnak. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy nem olyan régen Luxemburg ellen hasonló adó-megállapodások miatt indult brüsszeli eljárás, így könnyen lehet, hogy Magyarországra is ez vár a közeljövőben. Annál is inkább, mivel az Európa Unió vezető testületeiben (Európai Parlament, Bizottság) az elmúlt pár évben kifejezetten felerősödtek azok a törekvések, amelyek sürgetik az adóparadicsomok elleni fellépést és az EU-n belüli adóék (adóráták közti különbség) csökkentését.

Az elemzés állításait az Átlátszó blog cikke is alátámasztja: Az atlatszo.hu információi szerint egy amerikai kötődésű multinacionális vállalatcsoport egyik magyarországi leánya tavaly kereste meg a magyar pénzügyi kormányzatot, hogy egy olyan jelentős összegű jogdíjbevételt kíván Magyarországon leadózni, ami alapján ötszázmilliárd forintos nagyságrendű adófizetési kötelezettsége keletkezik, és szeretné kihasználni a más államokhoz képest „kedvező” magyar adószabályok adta lehetőségeket. A hírek szerint a különbség, amit a vállalat spórolna, akár 1500 milliárd forint is lehet – olvasható a növekedési adóhitelről megjelent írásban.

A magyar kormány tehát aktívan keresi az innovatív megoldásokat, csak éppen a globális vállalatok adóelkerülése elleni nemzetközi (EU, OECD) fellépés jegyében, hanem a velük való összejátszás okán.

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 204 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.