A marxista, akihez vonzódunk, akitől rettegünk
Az ELTE bárki számára látogatható Walter Benjamin olvasószemináriumot hirdetett. Az első alkalmon jártunk, ahol a német filozófus patetikus, ironikus és forradalmian fenyegető oldalával találkoztunk.
Az ELTE bárki számára látogatható Walter Benjamin olvasószemináriumot hirdetett. Az első alkalmon jártunk, ahol a német filozófus patetikus, ironikus és forradalmian fenyegető oldalával találkoztunk.
Miközben az államilag támogatott magyar független kultúra utóvédharcait vívja, egy új umriai magánösztöndíj borzolja a kedélyeket. Kultúrpolitikai állapotfelmérésünk, javaslattal.
Ha arra fogadunk, hogy a szocializmus lehetetlen, és nem harcolunk érte, akkor az osztályuralom folytatódik, a kapitalizmus pedig tönkreteszi az emberi életeket és lerombolja a bolygót, melyen az élet megjelenhetett.
Még mindig ugyanazokat az 1927-ben először feltett kérdéseket kell megválaszolni, ha a társadalom és tér kapcsolatára kérdezünk rá. Mire használja az ideológia a teret, és mire használ minket benne?
Idén 100 éve, hogy Ernst Bloch filozófus műve, Az utópia szelleme második, átdolgozott kiadása napvilágot látott. Mesterházi Miklós filozófus, aki magyarra ültette Bloch könyvét, az évforduló kapcsán ír Blochról, rólunk, esendőségünkről.
Az Open Books kiadó Bázis Könyvek sorozatában Csordás Gábor új fordításában jelent meg Rosa Luxemburg klasszikus műve.
Ha Luláék pusztán egy korábbi status quót kívánnak visszaállítani, a zavargók felelősségre vonása könnyen válhat igazságszolgáltatási keresztes hadjárattá.
A sztrájk alapjog vagy erőszak?
A mitikus erőszak megnyilvánulását és jogteremtő erejét Niobé története példázza. Ha Prométheusz a lázadó, a „nagy bűnöző”, akkor Niobé a bűnhődő és a gyászoló prototípusa.
Erőszak és jog elsősorban abban közös, hogy mindkettő erkölcsi viszonyokba avatkozik bele. Folytatjuk múlt héten megkezdett, háromrészes sorozatunkat.