„Lakni kell” – a magyar lakhatási mozgalom elmúlt 30 éve alulnézetből
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
Sikeres a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének és az Utcáról Lakásba Egyesület együttműködése.
Több ezren tüntettek Melitopolban a túszul ejtett polgármester kiszabadításáért.
A Lakhatási Minimum javaslatait vitatta meg az ellenzék szakmai szervezetekkel.
Az elmúlt harminc év egyre erősödő lakhatási mozgalma gyakorlatilag ugyanazokat a problémákat görgeti maga előtt – hogyan gyakorolhat politikai nyomást ezek előmozdítása érdekében?
Elhunyt Szabó Ferencné Piroska, az Utcáról Lakásba Egyesület egyik első bérlője és az AVM egykori tagja. Szeretettel emlékezünk rá.
Céljuk, hogy a felelős lakhatási kormányzást célzó 20 pontos javaslatcsomag a közös ellenzéki program része legyen.
A Város Mindenkié csoport, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország, a Periféria Központ és a Városkutatás Kft. szakértői és aktivista csapata által elkészített Lakhatási Minimum javaslatcsomagot elküldték a pártoknak is.
Az egyre inkább elszálló piaci lakbérek mellett hatalmas szükség van a non-profit lakhatási megoldásokra, melyekben az önkormányzatoknak is komoly szerepük lehet.
A Fővárosi Önkormányzat egymilliárd forintot szán a 15 nyertes pályázat megvalósítására.