Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kiújuló támadások Kijev ellen, enyhülő ukrán diplomácia Budapesten – háborús összefoglaló

A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 12-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Kora reggel óta kiújult ostrom alatt az ukrajnai nagyvárosok

Kora reggel újrakezdődött Kijev, Mikolajiv, Nyikolajev és Kropivnyickij bombázása, miközben nyugati elemzők arra figyelmeztettek, hogy a főváros környékén az orosz csapatok előretörtek, hogy megkíséreljék a bekerítést.

„Azt gondoljuk, hogy az oroszok kezdik megragadni a kezdeményezést a szárazföldön Kijev irányában, legfőképp Kelet felől”

– közölte szombat reggel egy vezető hadügyi tisztségviselő a Pentagonban egy eligazításon.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szintén szombat reggel közölte, hogy az orosz szárazföldi csapatok fő támadóéke

körülbelül 25 kilométerre van Kijev centrumától, miközben Harkov, Csernyihov, Szumi és Mariupol városai továbbra is be vannak kerítve, és súlyos orosz tüzérségi tűztől szenvednek.

Kiújult diplomáciai erőfeszítések

A francia Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint szombaton újfent megpróbálkozott beszélni Putyinnal Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz német kancellár egy hármas telefonhívás során az ukrajnai háborúról.

Macron még pénteken jelezte az Európai Uniós csúcson, hogy ő és Scholz folytatni fogja a Putyinnal való telefonos tárgyalásokat a csütörtöki hasonló eset után.

Mindeközben az izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett is igyekszik közvetítőként békét kicsikarni a felektől. Miután Putyinnal és Zelenszijjel is beszélt, Bennettről elterjedt az izraeli médiában, hogy gyakorlatilag kapitulációt sürgetne Zelenszkijtől Putyin javára, ám ezeket a híreszteléseket szombaton magas rangú ukrán és izraeli tisztviselők is cáfolták.

Mindeközben Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök Németország és Franciaország segítségét kérte, hogy biztosítsák Ivan Fedorov melitopoli polgármester szabadon bocsájtását, miután a városvezetőt pénteken az ukrán hatóságok szerint elrabolták a megszálló orosz csapatok.

A polgármesterért, illetve szabadon engedéséért Melitopol mintegy kétezer lakója tüntetett szombaton.

Frissítés: A 444 írta meg az Ukrainszka Pravda alapján, hogy a tüntetés szervezőjét, Olga Gajszumovát is elhurcolták fegyveresek a demonstrációról. Sem az ő, sem Fedorov hollétéről nem lehet tudni semmit jelenleg.

Belarusz nem tervez támadni

A fehérorosz fegyveres erők vezérkari főnöke, Viktor Gulevics szombaton elmondta, hogy Belarusz nem tervezi, hogy csatlakozik az ukrajnai orosz invázióhoz, de öt zászlóalj taktikai csoportot küld a határra rotációs rendszerben, hogy helyettesítse az ott állomásozó erőket.

Pénteken egy magas rangú ukrán biztonsági tisztviselő figyelmeztette Belaruszt, hogy ne küldjön csapatokat Ukrajnába, mivel attól tartottak, hogy Belarusz azt tervezi, hogy órákon belül csatlakozik az orosz fegyveres erőkhöz.

Gulevics ma cáfolta az Ukrajna lerohanására vonatkozó terveket:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy a csapatok áthelyezése semmilyen módon nem kapcsolódik (semmilyen) előkészülethez, és különösen nem a belarusz katonák részvételéhez az Ukrajna területén zajló különleges katonai műveletben”

– mondta.

Enyhült az ukrán diplomácia Magyarországgal kapcsolatban

Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet március eleji kemény bírálata után már békülékenyebb hangot ütött meg Magyarországgal kapcsolatban, miután ő és Vargha Tamás külügyi államtitkár közösen indítottak el Ukrajna felé tízezer, vérvételhez alkalmas orvosi zsákot, amely elegendő lehet akár harmincezer sebesült ellátására is – írta a Telex.

„Ez nagyon fontos, tényleg azt szeretnénk mondani, hogy minden segítség, minden pillanatban, amelyeket kapunk, ez az ember életét menti meg. És ezért bármit, amit Magyarország tehet, ezt nagyon szívesen fogadom. Nemcsak az ukrán menekültek számára, de azok számára, akik ott, Ukrajnában maradnak”

– köszönte meg a segítséget Nepop.

Orbán Viktor Oroszország-atlanti államok hintapolitikájáról szombaton Kovács Domonkos írt elemzést a Mércére:

„Valószínű, hogy Orbán opportunizmusa és pragmatizmusa már működésbe lépett, és nem külpolitikai szempontok alapján nem hajlandó végleg elhatárolódni a Putyin rezsimtől. Az M1 elmúlt napok orosz propagandát idéző műsorai és a konvojblokk teljességgel szimbolikus jelentőségű lépések, a háború kimenetelét semmilyen mértékben sem befolyásolják. A szállítmányok mindenképpen elérik Ukrajnát, magyar ellenállás ide vagy oda, sőt, mivel Lengyelországon keresztül vezet a legrövidebb út, Orbán akár megtehette volna hogy egyszerűen nem mond semmit, és semmi nem változott volna. Arra viszont nagyszerűek, hogy tompítsák a magyar kormány reálpolitikai pálfordulásának belpolitikai utórengéseit, egyfajta fokozatos lehozó kúraként szolgálva a Fidesz szavazóinak a baráti Oroszország tovatűnt délibábjáról”

– írta többek között.

Segítség Magyarországon

Mint azt szombaton a Mérce is megírta, középtávú lakhatási lehetőséget biztosítana három magyarországi lakhatási szervezet az Ukrajnából menekülők számára. A Város Mindenkié, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Habitat for Humanity Magyarország olyan felajánlókat keresnek, akik a háború elől menekülőknek két hét és hat hónap közötti időtávra elérhető szállást tudnak biztosítani Budapesten és környékén.

A szervezetek sajtóközleményükben emlékeztettek rá, hogy Oroszország ukrajnai agressziójának következtében már most több mint 210 ezer menekülő érkezett Magyarországra.

Arra is kitértek, hogy az állam által teljesen leépített menekültügyi ellátást igyekeznek éppen erőn felül pótolni az első vonalakban.

(The Guardian, Reuters, Mérce)

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.