A politikai diskurzusokban, az állami és a munkahelyi kontrollon át a média szerepéig megfigyelhetjük a tőke hatalmának terjedését, és annak káros hatásait. Az egyenlőtlenségek és a kizsákmányolás jelenkori formáinak megértéséhez segít hozzá Marx osztályfogalma.
A mozgalmi infrastruktúra erősödésével a fogyatékosmozgalom nagyobb hatással tudott lenni a szakpolitikára, illetve hatékonyabban tudta befolyásolni a közvéleményt és a politikai szövetségesek viselkedését is.
A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól.
A neoliberális tanokat nem 1989 után és nem is nyugatról kellett a térségbe importálni. Meggyőződéses képviselői már 1989 előtt is jelen voltak Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is.
Az államkötvények kibocsátása révén a kormányok a nagybefektetők kontrollja alá kerülnek. A kötvénykibocsátás biztonságos kereseti forrás a gazdagoknak, melynek kamatait aztán a szegényeknek kell kifizetnie.
A demokrácia több, mint absztrakt elvek intézményesülése: a létező demokráciák egy osztálykompromisszum termékei. Ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, akkor felborul az osztálykompromisszum, a demokrácia legitimációja meginog.
„Civilizált Nyugat” – „Barbár Kelet”. Ez az ellentétpár mindannyiunknak ismerősen csenghet, hiszen a „kelet–nyugat” beszédmód áthatja a hazai és a nemzetközi politikai gondolkodást.
Nonszensz a magyar koronavírus szűrési gyakorlat, de a társadalmi veszteségeket az is gyarapítani fogja, ha az Orbán-kormány más országok munkabérvédelmi intézkedéseivel szemben továbbra sem figyel oda a kisegzisztenciák sorsára.
A „demokratikus ellenzék” mindent/mindenkit magába olvasztó vonzásában kell bátornak lennie a kiadóknak, szerkesztőknek, íróknak és olvasóknak annak érdekében, hogy valóban radikális, friss és inspiráló szempontok-gondolatok jelenjenek meg a baloldal szellemi életében a könyvkiadáson keresztül (is).
A Kritikai hét című rendezvénysorozat célja a hazai és Magyarországgal foglalkozó, társadalomelméleti és társadalomkritikai témákat kutatók, aktivisták, közéleti szereplők közös gondolkodásra késztetése.
