A történelem a fiúk bulija
Kritika a Most vagy Soha! c. filmről: politikai közösségről, szabadságról, rabságról, nőkről és a fuckboy-já lett Vasváriról.
Címke: történelem
4. oldal, összesen 41
külföld
„Nem Kína van válságban, hanem a globális kapitalista rendszer” Interjú a Fordulat Kína-lapszámának szerkesztőivel
Melyek a kínai „kommunista” projekt ellentmondásai, miként alakult a hidegháborús kínai-szovjet viszony? Miként tér el Kína 1978 után kezdődő reformkorszaka a kelet-európai folyamatoktól?
történelem
Cenzúrázott forradalom – Erények, hibák és vétkek a Most vagy Soha! c. filmben
A Most vagy Soha! nem próbálja megérteni 1848 üzenetét, és fájdalmasan keveset feltételez a nézőről.
1649. április 1.: A diggerek mozgalmának kezdete
A diggerek politikája egyfajta protokommunista anarchizmus volt: a közvetlen cselekvést, a közös tulajdont és a hierarchia megszüntetését hirdették.
baloldal
Apollo – a fiatalok útkeresése a harmincas években
A folyóirat nemcsak az első fiatalok által jegyzett vállalkozás volt 1934-ben, de baloldali humanista arculata miatt a jobbratolódó világban egy üde progresszív sziget is.
1911. március 25.: 147 munkás veszíti életét egy New York-i tűzvészben
A főleg lányokat és fiatal nőket alkalmazó Triangle Shirtwaist Factory munkafelügyelői bezártak a lépcsőházi kijáratokat, hogy megakadályozzák a munka megszakítását.
Kis varsó emlékezete
Miért és hogyan merülhetett feledésbe a II. világháború legjelentősebb magyar antifasiszta felkelése?
A „Kis Varsó” nem került be az emlékezetbe, nem része a történelmi elbeszéléseknek, alig kutatott tény. Hogyan történhetett ez, s milyen tanulságokat lehet levonni belőle?
MOT
A munkásosztály története könyv formájában!
A Théâtre le Levain és a Mérce közös kiadványaként. Támogasd elővásárlással és adománnyal a munkásosztály történetéről és küzdelmeiről szóló könyv megjelenését! MOT!
1871. március 18.: Megalakult a párizsi kommün
Ez volt a legelső alkalom, hogy a felkelő munkásosztály megpróbálta megteremteni a szocializmust.
1952. március 10.: Puccs Kubában
Az államcsíny után az USA, az üzleti szféra és a gazdag elit által támogatott vezetés több ezer embert öletett meg a kommunistaellenes tisztogatások során.