Az 1956-os munkástanácsokról
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.
Orbán Balázs, az ellenforradalmi rendszer kádere nem is gondolhatna mást 1956-ról: a forradalomról, amely egyáltalán nem a nagyhatalmak segítségében, hanem a dolgozók nemzetközi szolidaritásában bízott – hiába.
A munkások hivatalos függetlenségi mozgalomtól, a Việt Minh-től függetlenül felkeltek, válaszul arra, hogy a francia és japán csapatok bevonultak a városba.
Fáradhatatlanul foglalkozott a nőket érintő szociális kérdésekkel.
Derkovits Gyula 1514 című, 1929-ben készült fametszet-sorozata a kommunista párt megrendelésére készült. Hogyan és miért kapcsolódik az alkotás mégis Trianonhoz?
A lengyelországi Gdańsk postahivatalának ötvenhat dolgozója 15 órán át feltartotta a náci előrenyomulást. Mivel nem voltak katonák, a haditörvényszék banditaként ítélte el és kivégeztette őket.
Paul Avrich amerikai történész orosz anarchistákról szóló műve immár magyarul is olvasható. A könyvet idén tavasszal tette közzé (előszóval és saját jegyzeteivel ellátva) az a kollektíva, amely egyebek mellett a „Péntek esti kísértetjárás” (PEK) vitaest-sorozatot szervezi és a Tilos rádióban hallgatható „Forr a világ” c. műsort készíti.
Hogyan lehet megítélni a kínai szocialista projektet baloldali szemszögből?
Várossá lett magántőke, várossá lett adóforintok, térben sűrűsödő gócpont és a világváros árnyékos oldala – a 150 éves Budapest születésének, alakulásának különböző nézőpontjai.
Míg a közismert narratíva szerint a függetlenségi mozgalom békésen zajlott Mohandász Gandhi vezetésével, addig a valóság egészen más.