A történelmi egyházak és kormányközeli karitatív szervezetek a „ha szeretettel segítünk, az mindig jó” hozzáállással gyakran szakértelem nélkül állnak sorba a hatalomért és pénzért, miközben a teljes szociális szférát ellenőrizhetetlenné teszik.
Kisebb sikerek, növekvő gondok és nem túl optimista kilátások az Utcajogász Egyesület évértékelőjében.
Úgy néz ki, a szociális intézményeknek válságban nem kell betartaniuk a személyi, illetve tárgyi követelményeket.
Miért vagyunk ma itt? Meleg Sándor beszéde a szociális gondozók tiltakozásakor, az új szociális törvény megszavazásának napján.
Eközben a parlament előtt hullazsákokkal tiltakoztak a szociális dolgozók a törvénymódosítás ellen.
Hiba az ellenzék részéről attól várni a sikert, hogy az emberek, ha majd éheznek és fáznak, fellázadnak a Fidesz ellen.
Segíts magadon, mert az állam nem segít!
Az állam annyira hátra sorolja magát az állampolgárokért viselt felelősségi sorban, hogy már alig látszik.
A kormány törvénymódosítása az államról az egyénre hárítja a gondoskodás feladatát.
Ráadásul kiváltképp visszás, hogy pont az egyre mélyülő válság idején vonulna kijjebb az állam a szociális szférából.
