A jó kultúrpolitika nem sznob, hanem plebejus, nem a harsányságot méltányolja, hanem a közösséget szervezi, nem a pillanatot uralja, hanem vizionárius, de nem a nagytőke betonjába fektet, hanem a sokaság kulturális hozzáférésébe.
Miközben az államilag támogatott magyar független kultúra utóvédharcait vívja, egy új umriai magánösztöndíj borzolja a kedélyeket. Kultúrpolitikai állapotfelmérésünk, javaslattal.
A Folyó Történetek performerei a családi örökséggel való szembenézés fontosságán túl a feledésről és a kollektív elhallgatásról is beszélnek nekünk.
Horváth Kristóf „Színész Bobbal” és Császi Ádámmal, a Háromezer számozott darab rendezőjével beszélgettünk.
Több tízmilliárd forintot von el idén a kultúrától a kormány. Most már azt is tudjuk, kik lesznek a megszorítások igazi kárvallottjai.
Lehet-e a színház a közösségi felszabadítás tere? Az esztétikum leválasztható a politikáról?
„Amikor a vietnámi háború véget ért, és már nem kellett járnom az országot, hogy előadásokat tartsak, és háborúellenes tüntetéseken vegyek részt, úgy éreztem, végre megírhatom első színdarabomat, az Emmát, a botrányos feminista-anarchista Emma Goldmanról, és elvtársairól, szerelmeiről. Olyan izgalmat éreztem, amilyet az egyetem világában sosem.”
„Zinn színháza ízig-vérig politikai színház, mert nem elmélkedésre szólít fel, hanem mozgósít.” Schilling Árpád ajánlója Howard Zinn magyarul hamarosan megjelenő színdarabjaihoz.
„Olyan szintre fejlesztettük az ölés költséghatékonyságát, amit sehol, senki el nem tudott volna korábban képzelni.” A természet titkait kutató tudósok felelősségéről Howard Zinn Vénusz lánya című darabja alapján.
Az előadás egy közelmúltbeli tragikus eseményen keresztül mutatta be Írország legnagyobb etnikai kisebbségének, a travellerek jelenkori társadalmi helyzetét.
