„Bűnös város?” – A 150 éves Budapest
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
Ma 100 éve ért véget a magyarországi tanácsköztársaság 133 napja. 5 verssel emlékezünk.
Ha már a kormány tudatosan feléleszti az 1919-es ellenforradalom és a fehérterror kultuszát, akkor ideje lenne annak hívnia magát, ami: ellenforradalminak.
„Minden jó váratlanul és véletlenül történik, s már úgy látszik, csak idő kérdése, hogy lábunk alól kicsússzon a talaj.”
Minden propagandának szüksége van egy narratívára ahhoz, hogy hatékony legyen. A Tanácsköztársaság narratívája a marxista ideológiára, a történeti materializmusra épült.
„Nincs többé belépődíj, mindenki, aki dolgozik, szabadon lehet részese az élet örömeinek, mert munkájával megváltotta a belépés jogát.” – hangsúlyozta Dienes László népbiztos.
A kommunistákat ért orgiavádak meglehetősen konvencionálisak. A hatalom képviselői – mint általában – az antikvitásból merítettek példát a társadalmi rendet veszélyeztető csoportok diszkreditálására.
A magyar kommün filozófusának néhány állítását fogjuk idézni, itt-ott kommentálni. A proletárforradalom emlékéhez csak ez, csak a forradalmi filozófia hangja méltó.
„1919. március 21-én reggel a proletár tömegek decens falragaszokról értesültek róla, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen szépen dolgozni, és ha náthás, zsebkendőbe köhögjön és tüsszentsen, fontos dolog volt ez, dühöngött a spanyolnátha…”