Az Emmi által meghirdetett pályázat egyszerre világít meg sok mindent azzal kapcsolatban, hogy az oktatási kormányzat hogyan gondolkodik a pedagógusokkal való egyezetetésről és az ő megbecsülésükről.
Az SZFE átalakítása ehhez a folyamathoz tartozik – ugyanúgy, ahogyan a szakképzésben és kulturális területen dolgozók közalkalmazotti státuszának elvétele is.
A tanárok – hiába várva segítséget központi kormányzattól – átlagosan 51 524 forintot költöttek saját zsebből a digitális munkarend megvalósítására.
A nyugdíjba menő pedagógusok száma lassan meghaladja még azokét is, akik egyáltalán tanári képzésre jelentkeznek, és ez beláthatatlan következményekkel járhat a magyar oktatás helyzetére.
Olyan érzékeny adatokra kérdez rá, amikből egyértelműen beazonosíthatóak a gyerekek.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a digitális munkarendben inkább a „karanténoktatás” volt jellemző, amiből az oktatásirányítás nem tudta kivenni a részét.
A szakszervezet szerint ezentúl olyan alapvető kérdésekben is a parlament megkerülésével dönthet majd a kormányzat, mint hogy kik tölthetnek be tanári állást a magyar iskolákban.
A szakszervezet a társadalmi egyeztetést is hiányolta, ezért kezdeményezik a párbeszédet a kormánnyal az iskolaőrség kérdéséről.
Ha nyitjuk az iskolákat, az óvodákat, a bölcsődéket, a szakszolgálatokat, akkor milyen rendelkezéseket hoztak a védekezésről?
A felsőoktatási hallgatók jelentős hányadának van szüksége munkára tanulmányai mellett, a járvány viszont jelentősen szűkítette a lehetőségeiket.
