A tragédiák megértése mellett ugyanilyen lényeges megoldást találni azokra a problémákra, amelyeket az egyre gyakoribb extrém hőmérsékleti terhelés jelent a dolgozókra nézve.
Gond van a terület legnagyobb ipari munkáltatójánál.
A rendőrség nem bírt a rossz munkakörülmények és az emelkedő megélhetési költségek ellen fellázadó munkásokkal, ezért a gazdagok „fehér gárdát” alakítottak, és megkezdték a munkások lemészárlását.
Egy klíma nélküli buszon utasként néhány megálló erejéig is nehéz, nemhogy sofőrként. A Volán mégsem enged a nadrághosszból.
Az IT szektorban, pláne Kelet-Európában nem jellemzők a szakszervezetek.
Szerbiából munkásokat toborozni sosem volt ilyen könnyű, és ez a szélsőséges kizsákmányolásukhoz vezet.
Az öngyilkossági gondolatok éppen úgy köröznek a munkások fejében, mint a kézbesítendő dobozok az egész központot behálózó futószalagon a fejük felett.
A Gumiipari Szakszervezeti Szövetség azután kért hivatalos állásfoglalást, hogy a cég makói telephelyén bezárták a közös helyiségeket, így sem étkezésre, sem tisztálkodásra nem volt lehetőség a veszélyhelyzet idején.
Kásler miniszter jobban tenné, ha iparkodna az ápolók helyzetének rendezéséért ahelyett hogy szép szavakkal dobálózik.
Akiről persze kiderül, hogy „túl sokat mozgolódik” és szakszervezeti aktivizálódást akar, az szankciókra számíthat, rosszabb beosztás, öregebb busz, vagy éppen többszöri ellenőrzések formájában.
