Téglaporos emlékek – a magyar építőmunkás kultúra és sztrájkok töredékes története
A sztrájkoló munkások nemcsak a megélhetésüket kockáztatták a munkajogaikért való küzdelmükkel, hanem sokszor az életüket is.
A sztrájkoló munkások nemcsak a megélhetésüket kockáztatták a munkajogaikért való küzdelmükkel, hanem sokszor az életüket is.
Újabb rendelettel könnyítették a külföldi dolgozók behozatalát a gyáróriásokba, de a lakhatásuk, munkakörülményeik és jogaik terén még mindig rengeteg a megoldatlan kérdés.
A klímaváltozással együtt a munkajognak is változnia kellene.
Kiharcolták a rövidnadrág viseléséhez való jogot, de a munkáltató továbbra is ragaszkodik a térd eltakarásához.
Túlóra, rabszolgatörvény, a sztrájkok ellehetetlenítése.
Egyelőre azonban csak a színfalak mögött, az openDemocracy által megszerzett dokumentumok alapján. Kérdés, hogy készek-e nyilvánosan is konfrontálódni az ukrán vezetéssel a dolgozók védelme érdekében?
A migrációs fenyegetéstől védendő erényes Európa civilizációs mítoszának és az új schengeni országok alávetett pozíciójának az együttes elemzése alapján megérthetjük, miért vállalta oly buzgón Magyarország a fehér, keresztény Európa védelmezőjének szerepét.
A koronavírus-járvány alatt az autóipar válságát az akár kétéves munkaidőkeret lehetővé tételével próbálta kezelni a kormány, amivel nagy galibákat okozott. Az energiaválság alatt most mégis ugyanezt teszi a turizmus dolgozóival.
„A kollégáknak kellő kreativitást kell majd mutatniuk, hogy az ügyfelek maradéktalanul igénybe tudják venni a szolgáltatásokat és ne érezzék az átállás miatti hátrányokat” – mondja Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke. Szerinte „több mint hirtelen” volt a Magyar Posta döntése, amivel 366 hivatalt ítéltek ideiglenes bezárásra.
A helyi, makói szakszervezet szerint azonban ebben az esetben az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek semmi értelme, így akár a Kúriáig is elmennének.