Egy közszférában dolgozó lapunknak elmondta, több kollégája is szorongott attól, hogy nem tudta, munkája közben éppen megbízhatósági vizsgálaton esik-e át.
23 munkás volt kitéve fokozott expozíciónak a veszélyes anyagokkal dolgozó gyárban.
Az üzleti világot a nyereség reménye mozgatja. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy a közgazdaság-tudomány megegyezésre jutott abban, hogy mi a profit. Nem így van.
Pedig extra erőfeszítéseket kellene tenniük.
Miközben több hajléktalan ember jutott munkához az utóbbi időszakban, egyre több az idős, beteg, munkaképtelen is köztük, akiknek így senki sem biztosít önálló lakhatást.
Seidman könyvének nagy érdeme, hogy rávilágít azon „névtelen” munkások jelentőségére, akik nem voltak hajlandók ideologikus lózungok hatására önként erősíteni a termelés egy olyan rendszerét és egy olyan államot, amelyekben ők változatlanul bérmunkások maradnak.
A munkanélküli segély elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmat valamennyire megóvjuk a piac szeszélyeitől.
A szakszervezet reményei szerint már januárban megszülethet a megállapodás.
Egy rossz helyzetű borsodi régióban végzett kutatás jutott erre.
Ahhoz azonban át kell alakítani a munkajogok szabályozását is, ha nem akarjuk hogy csak a cégek profitáljanak rajta.