TGM: A polgármesterek antifasisztikus gondolatai
Sem Schönberger néni, sem a hat hónapos unokája, sem Heydrich és Himmler nem élte túl.
Sem Schönberger néni, sem a hat hónapos unokája, sem Heydrich és Himmler nem élte túl.
A „becsület napi” megemlékezésekhez számos hasonlót rendeznek évről évre a 2. világháborúban a nácikkal szövetséges országokban. Ezek közül mutatunk be néhányat.
Azokra, akik a kitörésre úgy emlékeznek mint a magyar történelem hősies részét képző bátor cselekedetre, nem nagyon lehet mást mondani, mint hogy buták.
Ahogy normálissá válik a náci masírozás a budai hegyekben, úgy válnak normálissá az 1944-45-ös eseményeket illetően a szélsőjobboldali narratívák is a közbeszédben.
A kerületek elhatárolódnak a „becsület napjától”, inkább mindazokra emlékeznek, akik áldozatul estek a háború pusztításának.
Meg kell értenünk például azt, hogy mi vezet a háborús retorika természetessé válásához, mi okozza, hogy az erőszak és a háború egyértelmű morális rosszból valami jóvá, kívánatossá, hősiessé válhat.
Hogyan vált lehetségessé, hogy egy felszámolt és üldözött párt alacsony létszámú tagságával felszabadítson egy országot, és működésbe hozzon egy új gazdasági és társadalmi rendszert?
Emlékezhetnénk rá.
A magyaroknak örömünnep, a cseheknek saját „Trianonjuk” volt ez a nap.
Brandeisz Elza, aki a második világháború alatt családja nyaralójában bújtatta Soros Györgyöt és édesanyját, szombaton 111 évesen elhunyt.