Az ellentmondás, amely meghatározza a perui politikai válság kimenetelét
Nem csillapodik a tüntetők haragja, miután eltávolították az elnököt a pozíciójából.
Nem csillapodik a tüntetők haragja, miután eltávolították az elnököt a pozíciójából.
Bolsonaro hívei tulajdonképpen katonai puccsot követeltek, miközben útblokádokkal bénították le az országot. Az exelnök körül azonban fogy a levegő, és ő is beláthatta, hogy rövid úton nem térhet vissza a hatalomba.
„Megpróbáltak élve eltemetni, és itt vagyok”, mondta a veterán baloldali politikus a győzelem hírére.
Bár az elmúlt három évben úgy tűnt, Chile előtt megnyílt az út a Pinochet-rezsim neoliberális örökségével való leszámoláshoz, a referendum egyelőre szertefoszlatta ennek lehetőségét.
A gyerekek, a nők és a szexuális kisebbségek jogait terjeszti ki a kódex.
Az októberi brazil választások eredményétől függően esély nyílik rá, hogy a latin-amerikai régió hat legerősebb gazdaságának (Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru) mindegyike valamilyen baloldali irányzatot képviselő elnök, illetve politikai erő vezetése alá kerül.
A chilei népszavazás sikere fontos győzelem lenne az immár másfél évtizede recsegő-ropogó neoliberális hegemónia elleni globális küzdelemben is.
Az őslakosság immár sokadszorra volt képes komoly társadalmi erőt felmutatni az andoki országban.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés eltörölheti a Pinochet-diktatúra idején hozott, multinacionális nagyvállalatokat kiszolgáló víztörvényt.
A Mercosurról kormányoldali és civil szervezeti kritikusok beszélgettek. A fő kérdés, hogy a társadalom vagy a piac érdekei győzedelmeskednek az Unióban és Dél-Amerikában?