A két hónapja a lépcsőházban lakó nő esete is mutatja, miért kéne alapjognak lennie a lakhatásnak
A hatóságok és az önkormányzat egymásra mutogatnak, a bajbajutott asszonynak azonban senki sem segít.
A hatóságok és az önkormányzat egymásra mutogatnak, a bajbajutott asszonynak azonban senki sem segít.
Miért van lehetetlen helyzetben az önkormányzati szociális munka, hogyan küzd egy maroknyi ember a lakásmentésért, és hogyan súlyosbítja az eleve nehéz helyzetet a mostani megélhetési válság? Az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársaival és egy ügyfelével beszélgettünk.
Bérlői tanácsot hoztak létre és átvették az irányítást a lakóépület felett.
Az albérletben élőknek a magas bérleti díjak és a feketén, sokszor szerződés nélkül kiadott lakások miatt nem megfizethető és biztos a lakhatása hosszabb távon – ebben a helyzetben pedig már-már luxusnak tűnik lakásbérleti szerződéssel rendelkezni.
Hiába kérték hogy segítsen rajtuk, a polgármester inkább megvette a házukat, és haladékot sem ad a családnak az ingatlan elhagyására.
A kilakoltatási moratórium megszüntetése és a rezsiemelés azoktól vesz el, akiknek eddig se volt sok.
Népszavazás döntött Németország fővárosában az ingatlankonszernek megfékezéséről. Azonban Berlin vezetése ódzkodik a lakhatási válság enyhítésétől.
Nem enyhül a lakhatási válság – a piaci szereplők továbbra is az ingatlanok drágulására számítanak.
Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, hogy elsősorban az önkormányzatok tudnának segíteni a kilakoltatott családokon. Jámbor András szerint viszont a kormány elvette az önkormányzatoktól azt a forrást, amivel segíthetnének.
A mai naptól újra elkezdődhetnek az elhelyezés nélküli kilakoltatások, a civilek az önkormányzatok közbeavatkozásában látják a megoldást.