Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába figyelmeztet a NAV a lakásbérleti szerződés fontosságára, a válság egyre több bérlőt szolgáltat ki

A kiadó ingatlanok piacának augusztus-szeptemberi csúcsszezonja előtt a hosszútávú lakáskiadás és bérlés adózási szabályaira és egyéb részleteire hívta fel a figyelmet az adóhatóság szerdai közleményében.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében kiemelte, évek óta ebben az időszakban keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást.

A hosszútávú lakáskiadás egyik szabálya, hogy a megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket – írták. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni.

A helyzet azonban közel sem ennyire egyszerű, szerződés nem „jár” mindenkinek, és önmagában nem is varázsszer.

A lakosságnak kb. 9 százaléka, vagyis majdnem egymillió ember él albérletben, ennek ellenére a kormány intézkedéseivel csak a tehetősebbek lakhatására és a saját tulajdonú ingatlanszerzésre fókuszál. Miközben az albérletárak az inflációval együtt folyamatosan emelkednek (júniusban már átlagosan 173 ezer forintot kértek egy fővárosi lakásért), egyre több bérlő találhatja szemben magát a kérdéssel: lakjon vagy egyen?

Magyarországon már a jelenlegi válság előtt is több mint 800 ezer ember küzdött súlyos problémákkal olyan háztartásokban, ahol a bevételek több mint 40%-a a lakhatási költségekre megy el. Emellett pedig százezres nagyságrendű azoknak a száma is, akiknek biztonságos lakhatását nem védik jogi garanciák – hívta fel még 2018-ban a figyelmet a Habitat for Humanity.

Különösen nehéz helyzetben vannak az alacsony jövedelmű családok, amelyek nehezen találnak albérletet egyfelől az anyagi korlátok miatt, másfelől, mert megfelelő jogi vitarendezési lehetőségek és szociális támogatás híján a tulajdonosok kockázatosnak ítélik meg a számukra való kiadást.

Így ezek a családok jobb híján a bizonytalan, kizsákmányoló és drága uzsoraalbérletekbe vagy intézményekbe szorulnak.

A mai magyar albérletpiacon tehát a két legfontosabb orvosolandó probléma a biztonság és a megfizethetőség hiánya. Mint azt a Habitat Feketelakás 3.0 elnevezésű javaslatcsomagjában is leírta, a jelenlegi szabályozás meglehetősen összetett, jogi ismeretek nélkül nehezen érthető, mégsem rendelkezik kellő részletességgel a bérlő és bérbeadó kötelezettségeiről és jogairól. Az esetleges vitarendezésre csak drága és lassú bírósági eljárás áll rendelkezésre, emellett jelentős mértékben elterjedt az adóelkerülés, illetve a szerződés nélküli lakáskiadás, ami ellenőrizhetetlenné teszi a bérleti szektort, a bérlőt pedig még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.

Miközben a bérleti szektor súlya évről évre növekszik, nem mentek végbe olyan szükséges reformok, amelyek ellensúlyozták volna a növekvő kereslet miatt megugró árakat és biztonságosabbá tették volna a lakásbérlést.

Jelenleg az albérletben élőknek a megnövekedett bérleti díjak és a feketén, sokszor szerződés nélkül kiadott lakások miatt nem megfizethető és biztos a lakhatása hosszabb távon – ebben a helyzetben pedig már-már luxusnak tűnik lakásbérleti szerződéssel rendelkezni. Pedig ha valamikor, most tényleg óriási szükség lenne megfizethető és garanciákkal biztosított lakhatásra, ehhez azonban a kormánynak kellene lépéseket tennie.

Címlapkép: Kocsis Árpád / Mérce