Magyarország eddig is Európa sereghajtói között volt a gyermekeket érintő lakhatási szegénység tekintetében, a rezsiemelés és a kilakoltatási moratórium nyár eleji felfüggesztése pedig várhatóan csak súlyosbítani fog az eleve kilátástalan helyzeten.
Összefoglalót készített a Gyermekjogi Civil Koalíció a gyermekek lakhatási szegénységéről. Az összefoglalóból kiderül, hogy a lakhatási szegénységen a kormány politikája nemhogy nem segít, de ront is.
A kormány lakhatási támogatásából, a CSOK-ból épp azok nem részesülnek, akik arra leginkább rászorulnának – ezt támasztja alá az az adat is, mely szerint a legrosszabb anyagi helyzetű családok 29 százaléka szeretne, de nem tud CSOK-ot igényelni.
A lakhatási szegénységben élők nagyobb része rosszul fűthető lakóhelyen él, tehát a rezsiemelés is aránytalanul hátrányos helyzetbe fogja őket hozni. A rezsicsökkentésből eleve kevésbé tudtak hasznot húzni azok a szegény családok, akik gyakran használnak szilárd tüzelőanyagot, melyek nem voltak kedvezményesek.
Nem véletlen tehát, hogy Magyarországon európai összehasonlításban is rendkívül magas a lakhatási szegénységben élő gyermekek száma.
Egy 2020-as felmérésben Magyarország az utolsó előtti helyen végzett az EU országai között a súlyos lakhatási szegénységben élő, 0-17 év közöttiek
arányát tekintve.
Több más adat is hasonlóan szomorú képet fest. Az ingyenes jogi tanácsadással foglalkozó Utcajogász összesítése szerint 2016 és 2020 között a kilakoltatások száma minden évben meghaladta a 3000-et.
Egyes becslések szerint ez a szám az elkövetkezendő időszakban, a kilakoltatási moratórium megszüntetése után a 10 ezret is elérheti.
A kormány a koronavírus-veszélyhelyzet alatt kilakoltatási moratóriumot rendelt el, majd idén május 31-től felfüggesztette a moratóriumot. Ezután a kormány a háború ürügyén újabb veszélyhelyzetet rendelt el, sőt, később még energia-veszélyhelyzetet is hirdetett. Az új veszélyhelyzet viszont nem hozta vissza a régi moratóriumot, hiába fenyeget ugyanúgy családok fizetésképtelenségével az energiaválság és a háborús infláció, mint a járvány.
A járvány második évében, 2021-ben is 6604 gyermek élt családi átmeneti otthonban, amely a krízisellátás egyik formája.
Nemcsak a rendkívül magas albérletárakkal rendelkező nagyvárosokban, hanem a kistelepüléseken is magas a lakhatási szegénységben élő gyermekek száma: a szegregátumban élő gyermekek számát 120 ezerre becslik. Ezeken a településeken a lakóhelyek nemcsak rosszul fűthetőek, de jellemzően túlzsúfoltak és életveszélyes állapotban is vannak, és a víz sincs bevezetve.
A kutatások egyértelmű összefüggést találtak a gyermekek testi, szellemi, érzelmi jóléte és fejlődése és a lakhatás minősége között.
