Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a választási évben a nemzeti tőkét is maga mellett tartsa, és a munkásosztályt is megnyerje? És mi mindennek az ára?
Három javaslatot adunk a tanácstalannak tűnő kormánynak.
A két közgazdász beszélgetéséből az derült ki, hogy a közgazdaságtan önmagában nem elégséges a magyar társadalom problémáinak megértéséhez.
A választások lefutásával politikailag lehetővé váltak a megszorítások, ezt a funkciót töltik be a kormány által kivetett különadók.
A Federal Reserve ezentúl a dolgozók érdekeit részesíti előnyben az infláció megfékezésével szemben.
Az Európai Bizottság feloldotta a deficitkorlátokat. Ez gáláns kisegítő intézkedésekre is lehetőséget nyújtana a magyar kormánynak. Miért nem tágít Orbán a hiánycéltól?
„A csomag még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek a bevonását a válságkezelésbe.”
Az audis dolgozók sikere akkor lesz igazi siker, ha a helyi bérharcokban megerősödő és megedződő szakszervezetek képesek lesznek újjáépíteni és megerősíteni a szolidaritás szálait azokkal a társadalmi csoportokkal, amelyek gyengék és kiszolgáltatottak.
Az infláció semmiképpen nem a szegények adója.
Akik szerint a globális pénzügyi elit túl hatalmas ahhoz, hogy kormányok megállítsák, az téved, legalábbis közgazdászok szerint. A baloldalnak vissza kell foglalnia és használnia is kell az államot ezen erők megfékezésére.
