Jazz az amerikai választásokon, avagy így ismerkedtem meg Dr. Westtel
Elnök lehet belőle.
Elnök lehet belőle.
Eva von Redecker filozófussal beszélgettünk a mai kapitalizmus jellemzőiről, arról a jelenségről, melyet a német gondolkodó fantombirtoklásként ír le, a klímapolitikáról, valamint arról, hogyan teremthetjük meg a kommunizmust. Nagyinterjúnk első részét olvashatjátok.
Nem a burzsoázia hozta létre a Forradalmat, de a Forradalom hozta létre a burzsoáziát – leginkább egy egységes, a nemességgel lassan összeforrott új uralkodó osztály képében.
Különös, hogy őt, aki hitte, hogy a gondolat, az eszme, a szellem szabadít föl és nem a szenvedély, épp a szenvedély – az igazság iránti szenvedély – tette példává és tanítóvá egy egész nemzedék számára.
Hiány, szűkösség, bőség – ezek a fogalmak a feltörekvő és konszolidálódó polgárság gazdaságfilozófiai zsargonját képezték a kibomló kapitalizmus kontextusában. Sokatmondó fogalmak ezek…
A színdarabban Marx a mai New Yorkba csöppen. Magyarországon vajon mit mondana? Csak nem azt, hogy „a modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoáosztály közös ügyeit igazgató bizottság”?
„Zinn színháza ízig-vérig politikai színház, mert nem elmélkedésre szólít fel, hanem mozgósít.” Schilling Árpád ajánlója Howard Zinn magyarul hamarosan megjelenő színdarabjaihoz.
Oroszország ukrajnai háborúja megmutatta, hogy korunk meghatározó politikai törésvonalai alapvetően hamisak.
Hogyan jön létre a nép? Mit kezdjünk az osztállyal? Mi a proletariátus? Judith Butler filozófus ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben Ernesto Laclaura, a tudósra és a beszélgetőtársra emlékezik.
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.