A szombati tüntetés nem jelenti azt, hogy a pályát elhagyó bírók útjára lépnének a mostani kiállás szervezői: azért mentek utcára, hogy „a rendszeren belül legyen jobb”.
A magyar ügyészség nagyon súlyos büntetést kért a vád szerint 2023. februárjában Budapesten szélsőjobboldaliakat megverő németországi antifa ügyében. Számos részlet viszont tisztázatlan, és az előkészítő tárgyaláson Németország szerepéről is meglepő dolgok derültek ki.
Ami az Egyesült Államokban történik az nem futó szeszély, hanem rendszerátállítás. A történelem kereke elindult, és ki tudja, hol áll meg.
A kormány közel ezer rendeletet hozott a veszélyhelyzet örvén. Számos ezek közül semmilyen módon sem hozható összefüggésbe a háborúval.
Az új köztársasági elnök nem azzal okozott meglepetést, hogy aláírta a kisadózók többsége alól a szőnyeget kihúzó új adótörvényt, hanem azzal, hogy Áder János szűkszavú közleményeivel szemben még viszonylag részletesen el is magyarázta, hogy milyen alkotmányossági aggályok miatt lett volna kötelessége vétóznia.
Civilek szerint mindenképp jó hír, hogy a jövőben szigorúbb szabályok lesznek érvényben, de ez nem fordítja vissza azt a környezet- és természetpusztítást, aminek mostanáig tanúi lehettünk.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerintük továbbra is politikailag motivált, és nem garantálja a bíráskodás függetlenségét.
2018-tól kezdve szaporodtak meg Magyarországon a megfigyelések a Direkt36 cikke szerint.
Mindeközben a magyar kormány utolsó pillanatban az EU Bíróságán támadta meg az uniós források elosztásának jogállamisági feltételekhez kötését.
A rendszer működtetői immáron kifejezetten szakmai, ítélkezési eszközökkel is élnek. Az újdonság az úgynevezett korlátozott precedensrendszer.
