„Az Egyesült Államok és Európa azzal enyhítette kollektív bűntudatát, amelyet egy népirtás – az európai zsidók millióinak náci kiirtása – iránti, éveken át tartó közönye miatt érzett, hogy előkészítette a terepet egy másiknak.” – Arundhati Roy ismét a Tetten!
Húsz éve jelent meg TGM Szegény náci gyermekeink c. írása. Próza.
Osztálykiváltság a mindennapi politikát „kizárni” az egyén életéből, aki ezt láthatóvá teszi, ma az irodalom ellenében ír.
Hogyan jöhetnénk ki jól a Péterfy-ösztöndíj keltette indulatokból?
Rancière szerint a fikcionalitás politikai tétje abban az eljárásmódban rejlik, ami fikcióvá teszi a fikciót, azaz az események azonosításának és az eseményeket egymással összekötő időkezelési metódus szerkezetének változásában.
Gondoskodási munkáról, demenciáról, Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet című kötetéről.
Miközben az államilag támogatott magyar független kultúra utóvédharcait vívja, egy új umriai magánösztöndíj borzolja a kedélyeket. Kultúrpolitikai állapotfelmérésünk, javaslattal.
Royt akár hét év börtönbüntetésre is ítélhetik egy nonszensz eljárás alapján.
„A politikai kérdések vizsgálata az irodalommal kapcsolatban elengedhetetlen, de a politikának mint témának totalizálása […] nem kívánatos.”
A kormány, a NER, a hatalom stb. ideologikus, de mi aztán, na mi aztán tiszták vagyunk, mint a patyolat.
