A nyugati világ szélsőjobbos áttörése nem egy politikai délibáb, hanem egy valódi probléma, valódi következményekkel – elsősorban a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak életére.
Mi az oka annak, hogy a roma fiatalok is csak később szereznek tudomást a saját történelmük egyik legfontosabb részéről?
Heller Ágnes az életét szerencsés véletlenek sorozataként írta le.
90 éves korában, július 19-én este elhunyt Heller Ágnes világhírű magyar filozófus. Heller élete végén is aktív, a közéletről, a politikáról gondolkodó ember maradt, ezért utolsó interjúiból idézünk.
A romák elleni gyilkosságsorozat idején.
A Soros Györggyel szembeni, éveken át húzódó hecckampány lefolytatása és befogadása kapcsán ugyancsak helyénvaló úgy fogalmaznunk, hogy a hatalom képviselői és a társadalom széles rétegei semmit se tanultak és semmit se felejtettek.
Egy sorozat kapcsán a krakkói bíróság azt kifogásolta, hogy a Honi Hadsereg tagjait antiszemitákként ábrázolta.
A Sorsok Háza-projektet övező sűrű köd és személyeskedő perpatvar ismét csak bizonyítja: a második világháború óta a holokauszt emlékezete az európai politikai kultúrák állapotának egyik legérzékenyebb mércéje.
1400 megrongált zsinagóga, több mint 1300 erőszakos halál és tízezrek koncentrációs táborba zárása – 80 évvel ezelőtt magasabb fokozatra kapcsolt a nácizmus.
Könnyen lehet, hogy a józsefvárosi lesz az első, a holokauszt helyi túlélői és leszármazottaik akaratával direkte szembemenő holokauszt-múzeum.