1885. február 5.: Belgium gyarmata lesz a Kongói Szabadállam
A belgák kongói uralma az európai gyarmatosítás egyik legborzalmasabb példája volt, amelynek során nyolc-tízmillió afrikait öltek meg.
A belgák kongói uralma az európai gyarmatosítás egyik legborzalmasabb példája volt, amelynek során nyolc-tízmillió afrikait öltek meg.
Forronganak a járványügyi korlátozások miatt a francia tengerentúli területek, és a rendőri ellenőrzés növelése nem tűnik megoldásnak most sem.
A gyarmati felszabadító küzdelmek egyik legmeghatározóbb fejezete játszódott le 60 éve Kongóban. Az ország névleg felszabadult, de az imperialista hatalmak nem engedhették meg, hogy a természeti adottságokban rendkívül gazdag Kongó ténylegesen függetelenedjen. Nagykép.
Ami a volt gyarmattartók felől nézve visszamenőleges történelmi jóvátételnek tűnik, az a volt gyarmatok felől tekintve könnyen mások elnyomására szolgáló hatalmi legitimációvá válhat.
A holokauszt az európai birodalmi és gyarmatosító eszmék következménye, a náci rezsim pedig nem az európai civilizáció bukása, hanem szégyenteljes terméke.
A volt gyarmatok adósságainak eltörlésén még Macron is elmerengett a koronavírus pusztítását látva. Mi a felelőssége a volt gyarmatosítóknak, és mit kellene tenniük?
„Puskával a kezemben, kétezer ember kíséretében végigsétálni a városon, majd gyáván eloldalogni – nos, ez teljes képtelenségnek hatott. A tömeg kinevetett volna. Márpedig az én életem, mint valahány fehér ember élete Keleten, egyetlen szakadatlan küzdelem volt azért, hogy elkerüljem a nevetségességet.”
Hetek óta Franciaország-szerte különböző társadalmi helyzetű emberek tüntetnek Macron politikája ellen. A tüntetések jelenleg két nagyobb ügy mentén látszanak szerveződni: egyrészt az üzemanyag adójának, másrészt az EU-n kívüli diákok tandíjának megemelése körül.
Dübörög a halálbiznisz!