Az állampolgároknak nem kell intelligenciatesztet tenniük ahhoz, hogy szavazhassanak. Miért kellene tehát az értelmi fogyatékossággal élő emberek tudását tesztelni? Bercse László és Czakó Tibor érdekvédők azt várják az új összetételű Európai Parlamenttől, hogy jó inklúziós politikákat alakítson ki.
A Szocialista Párt által benyújtott törvényjavaslat széles körben kibővítette a fogyatékkal élő emberek sterilizálását, a vélelmezetten „rossz minőségű” gyermekek születésének megelőzése érdekében. A törvényt csak 1996-ban vonták vissza.
Interjúnk Veres Katalinnal, a III. kerületi családsegítő fogyatékosságügyi tanácsadójával, aki látássérült nőként egyszerre küzd az őt ért nehézségekkel, és igyekszik másokon is segíteni.
A fővárosba vonuló tiltakozók a fogyatékkal élők támogatásának növelését és a társadalmi megbélyegzés felszámolását követelték.
Miután az államtitkár semmibe vette őket, a köztársasági elnöktől remélnek támogatást a méltóságuk visszaszerzésében.
Az államtitkár nem ment el az állam helyett ápolást végzők demonstrációjára, így a másolatának olvasták fel történeteiket az otthonápolók.
Sokak számára abszurd és betarthatatlan helyzetet teremtett, hogy a fogyatékossággal élőkre is ugyanolyan maszkviselési szabályok vonatkoztak, mint másokra.
„Az értelmi fogyatékosokkal semmi bajom.” – tette hozzá.
Tavaly összesen 43 ezer nyugdíjas és 9 ezer fogyatékos ember vette igénybe ezt a szolgáltatást.
„Az elmúlt húsz évben a fogyatékos emberek és családjaik, valamint az őket képviselő érdekvédelmi szövetségek többször és többféleképpen próbáltak érdemi változásokat elérni az ápolási díjon lévő családokért. Az eredmény egyenlő a nullával, mert minden kormány, döntéshozó, és politikus egyedül hagyta őket.”
