A posztfasizmustól a posztliberalizmusig Gondolatok két választás után 1.
Mit nevezünk, TGM alapján, posztfasizmusnak?
Mit nevezünk, TGM alapján, posztfasizmusnak?
Egyetlen, talán nem jelentéktelen jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet.
Pár hét alatt 3 lezárásellenes és fasiszta csoport aggasztó szerveződésére derült fény Németországban.
A tény, hogy az orbáni politikai képzelet túlmegy az államhatárokon, hogy van valamifajta imperialista képzelőereje, azért elgondolkodtató.
A kormány kedélyesen üdvözölte Brazília elnökét, eközben az Extinction Rebellion Magyarország ellenakciót rendezett, Budapestet pedig a fasizmust elítélő plakátok lepték el.
Charlie és barátja nem hősök, nem is gazemberek. Egyszerűen csak nem akarnak belekeveredni, ezért inkább elfordítják a fejüket. Vajon hová vezethet mindannyiunk sok apró megalkuvása?
My book is about the culture war. How a fascist culture war looks. Fascist culture wars start to create a fascist culture, said Jason Stanley, author of How fascism works.
Az ébredő nacionalizmus és a nemzetközi kapitalizmus szította globális gazdasági válság miatt egyre fontosabb és relevánsabb Rosa Luxemburg szocialista hagyatéka.
A fasiszta politika nem éri be annyival, hogy „ingyenélőként”, „bűnözőként” bélyegzi meg az ellenségnek kikiáltott csoportot, hanem szociálpolitikai eszközökkel is igyekszik a „másikról” alkotott mítoszt valósággá alakítani. Ennek egyik leghatásosabb módja az érintettek megfosztása a munkalehetőségektől.