Hol téved a posztkoloniális elmélet?
A posztkoloniális elmélet helytelenül becsüli le a felvilágosodás univerzalizmusának maradandó értékét. Interjú Vivek Chibberrel.
A posztkoloniális elmélet helytelenül becsüli le a felvilágosodás univerzalizmusának maradandó értékét. Interjú Vivek Chibberrel.
A mitikus erőszak megnyilvánulását és jogteremtő erejét Niobé története példázza. Ha Prométheusz a lázadó, a „nagy bűnöző”, akkor Niobé a bűnhődő és a gyászoló prototípusa.
Erőszak és jog elsősorban abban közös, hogy mindkettő erkölcsi viszonyokba avatkozik bele. Folytatjuk múlt héten megkezdett, háromrészes sorozatunkat.
A jog akkor is bűnre ítél, ha nincsen jogi ítélet, vagyis nincsen konkrét büntetés; a jog által uralt erkölcs nem lehet szabad, csakis bűnkonstellációkban gondolkodhat.
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.
A kritika minden demokrácia alappillére. A demokrácia nem csupán megköveteli a kritika szabadságát, a kritikai impulzusokat, de lényegében a kritika által meghatározott.
A rendszerkritikus forradalmi és baloldali szavakról elsőre mindenki az osztály, a tőke, a kizsákmányolás, a proletariátus fogalmaira asszociál. Kiss Viktor könyve azonban az ellenkultúra, a hasadás, az autonomizmus fogalmait használja egy baloldali forradalmi projekt felvázolásához.
Az autonóm ember – autonóm mivoltából fakadóan – nincs alávetve a mások akaratának. Talán megteszi, ha valaki mást mond neki, de nem azért, mert valaki más mondja, hogy azt tegye. Az autonóm ember a szó politikai értelmében szabad.
Újabb részletet közlünk a 4 ezer oldalas Anarchista GYIK-ből. A sorozat harmadik darabjából kiderül, miért érdemes támogatni a közvetlen demokráciát.