A forradalom keresése – Vannak-e még járható utak?
Nem maradt lehetőség a szabad cselekvés és az autonómia számára? Ellenkezőleg, a forradalom lehetőségének kitágulásával-megsokszorozódásával állunk szemben.
Nem maradt lehetőség a szabad cselekvés és az autonómia számára? Ellenkezőleg, a forradalom lehetőségének kitágulásával-megsokszorozódásával állunk szemben.
Mit mondhatnék a kérdésre: mi szükség van egyáltalán az elméletre?
Hiány, szűkösség, bőség – ezek a fogalmak a feltörekvő és konszolidálódó polgárság gazdaságfilozófiai zsargonját képezték a kibomló kapitalizmus kontextusában. Sokatmondó fogalmak ezek…
A rendszert nem lehet úgymond „leváltani”, mert voltaképpen nem rendszer, hanem állapot. Az igazság föltárására és megvitatására kellene törekednünk.
A posztkoloniális elmélet helytelenül becsüli le a felvilágosodás univerzalizmusának maradandó értékét. Interjú Vivek Chibberrel.
A mitikus erőszak megnyilvánulását és jogteremtő erejét Niobé története példázza. Ha Prométheusz a lázadó, a „nagy bűnöző”, akkor Niobé a bűnhődő és a gyászoló prototípusa.
Erőszak és jog elsősorban abban közös, hogy mindkettő erkölcsi viszonyokba avatkozik bele. Folytatjuk múlt héten megkezdett, háromrészes sorozatunkat.
A jog akkor is bűnre ítél, ha nincsen jogi ítélet, vagyis nincsen konkrét büntetés; a jog által uralt erkölcs nem lehet szabad, csakis bűnkonstellációkban gondolkodhat.
Elméleti kicsiszoltság, hajlíthatatlanság, brilliáns stílus, kérlelhetetlen kritika – ezek jellemezték Robert Kurzot, a pontosan 10 éve elhunyt elméletírót, akinek az öröksége még sokáig fog gondolkodásra sarkallni bennünket.
Egy anarchista számára az állam bűnszervezet, amely mérhetetlenül több kárt okoz, mint amennyi jót. Így kivált érdekes az első anarchista titkosszolgálat története.