Fél év tilalom után, június 15-től újra felmondhatnak az egészségügyi dolgozók. Bár sokan várták ezt a pillanatot, a többséget feltehetőleg visszatartaná, ha magasabb bért és megbecsülést kapna. Mi jöhet az egészségügyben a harmadik hullám elültével?
Kiderülhet, milyen következményekkel számolt a kormány az egészségügyi dolgozókat felháborító törvény bevezetésekor.
Egyre több panasz érkezik a Független Egészségügyi Szakszervezethez az új egészségügyi szolgálati törvényben foglaltak miatt ki nem fizetett szolgálati elismerések ügyében.
Akár nyolchavi fizetéstől esnek el azok, akik a járvány frontvonalában harcoltak. A jogvédők most nekik szeretnének segíteni.
Az ágazatban több mint ezren dolgoznak az eredeti munkahelyüktől távolabb, idegen helyen és munkájuk körülményei sem tisztázottak még.
Horváth Györgyi 31 éven keresztül dolgozott szakápolóként és asszisztensként. Elmondja, mi a baj a magyarországi egészségüggyel, miért hagyta ott a munkahelyét, s hogy miért nem írta alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.
Ennek több oka is lehet, a legrosszabb forgatókönyv szerint azonban az orvosok béremelési terhei és az eladósodás miatt csökkenthet a munkáltató a szakdolgozók juttatásain.
A volt tisztifőorvos a koronavírus mutációiról és az egészségügy átszervezéséről is beszélt egy online fogadóórán.
Nem enyhült meg a kormány, az egészségügyi dolgozóknak egy nap alatt kellett volna dönteniük a jogviszonyukról. Meg is lett az eredménye.
Továbbra is teljes a bizonytalanság az egészségügyben, miután a dolgozók egy nap haladékot kaptak az új szerződésük aláírására.