Talán átrendezi az osztályok közti gyerekvállalási arányokat, de ez a népességszámon és a munkára fogható felnövekvő ifjúságon nem fog meglátszani. Emellett növeli az egyenlőtlenségeket és diszkriminatív.
Úgy tűnik, hogy a magyar kormány, feltehetően a miniszterelnök vízióját követve, továbbra sem szakít azzal a demográfus szakértők által egyértelműen képtelenségnek tartott törekvéssel, hogy megállítja, sőt visszafordítja a népesség csökkenését.
A kormány azt mondja, hogy „a családokat” támogatja. Ha a 7 pontos családvédelmi akciótervet közelebbről megnézzük, akkor világossá válik: a kormány elsősorban bizonyos családokat, a gazdagabbakat támogatja.
Év végéig ígértek 12 ezer extra férőhelyet, de ezer sem jött össze. Gyorsan módosították is a határidőt 2018-ról 2020-ra.
Ennyit a demográfiai súlypontú kormányzásról.
A nyugdíj után az átlagnak még néhány éve van hátra, ennek nagy részét betegen töltjük.
A reprodukcióhoz szükséges, családonkénti átlagos 2,1 termékenységi arányszám elérése Magyarországon az elkövetkező évtizedekben nem egyéb, mint vágyteljesítő fantázia.
A civileket felsoroló Soros-lista után a lap most „az adófizetők pénzén a szexuális kisebbségeket és a nemi szerepek átalakulását” kutató tudósoknak rontott neki.
Magyarországon az abortusztilalmat a legtöbben még mindig az államszocializmushoz kötik.
Mert az anyagi nehézségeken kívül leginkább az életszemléleten múlik, hogy lesz-e elég magyar gyerek.
