A nagy kérdés az, hogy egy leendő TISZA-kormány le meri-e vonni a lakossági devizaalapú hitelek okozta károk pénzügyi konzekvenciáit.
A devizahitelesek levélben fordulnak a Kúriához, amelyben kérik a különböző devizahitelezéssel kapcsolatos eljárások felfüggesztését, illetve azt, hogy a bírói testület javasolja a kormánynak, hogy utóbbi jogalkotással rendezze a devizahitelesek helyzetét, fellépve a tisztességtelen hitelezés ellen.
A hiba nem a devizakárosult honfitársaink készülékében van.
„A nemzetközi jog felülírja a tagállami jogot” – emlékeztettek.
Az adósok szerint a kormány nem foglalkozott a megtévesztő árfolyamkockázattal, amely a bankok „legnagyobb csalása” volt.
Családok tízezreit fenyegeti az utcára kerülés a devizaadósok kilakoltatásának megkezdésével, a törvényi szabályozásból fakadó ördögi kör pedig egészen szélsőséges ellenállásra kényszerítheti a bajba jutottakat.
Sikerült az Országgyűlés elé vinni az MSZP és az Adóskamara közös törvényjavaslatát, amihez még egy Fideszes képviselő is hozzászólt.
Az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége leszavazta, hogy az MSZP által benyújtott javaslat eljusson a parlament elé.
Több millió devizahiteles családot hagytak az út szélén, jelenleg körülbelül 900 ezer család állhat a csőd szélén, akik április után akár utcára is kerülhetnek.
A devizahitelek továbbra is százezreket nyomorgatnak. A devizás mozgalmak együttműködéséből a választások előtt létrejött az Adóskamara, ami lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek a tudásainkat, tapasztalataikat összadják.