Új pártok alapítása bevett dolog, ám adódik a kérdés: van társadalmi bázisa a pártnak, elég-e a reklámfelületek szavatolta médianyilvánosság? A magyarországi szociáldemokrácia példája azt mutatja, hogy a lassú mozgalmi és kulturális építkezés kedvezőtlen politikai környezetben sokat segít.
Az Őszirózsás forradalom után hatalomra került Károlyi-kormány végre kiterjesztette a választójogot a nőkre is. Mennyit változott azóta a magyar nők politikai helyzete?
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – Magyarország ilyen politikai helyzettel vágott neki az I. világháború utolsó évének.
1919. őszére az országban egyre nyilvánvalóbb módon kapott teret a féktelen pusztítás, melynek célja volt mindazok megfélemlítése és elpusztítása, akik szemben álltak az úri Magyarország világával.
Ady valóban megtagadta-e a Tormay Cécile által „patkánylázadásnak” nevezett őszirózsás forradalmat?
Az 1968 utáni korszak fő folyamatai megmutatták azt, amit a történelem már nem először produkált: a francia forradalom hármas jelszavából kiemelt EGYETLEN érték – esetünkben a szabadság – köré szerveződő mozgalmak szükségképpen kiinduló céljaikkal ellentétes eredményhez, eredményekhez vezetnek.
