Kunhalmi Ágnes a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka említette, hogy Hollik szerint mindenki más hazudik, majd említette a Klebelsberg Központ Telexnek véletlenül kiszivárogtatott levelét, melyben arról értekeznek a KK vezetői, hogy hogyan kellene vagy nem kellene hazudni a sajtó kérdésére.

Ezután kiabálás tört ki az ülésteremben.

Kunhalmi szerint tele van a kormányzat minden szintje hazugságokkal, és hazugságra épül a státusztörvény is.

Említette, hogy Orbán Viktor maga vonta vissza korábbi ígéretét, miszerint a minimálbérhez kötik a pedagógusbéreket.

Kunahlmi szerint fekete napja ez az oktatásnak és a társadalomnak is, mert az oktatás elsősorban arra szolgál, hogy a jövő generáció előre tudjanak lépni, és az esélyegyenlőtlenségeket csökkentsék. Továbbá azt is felemlegette, hogy Orbán az oktatásra véleménye szerint hatalomtechnikai kérdésként tekint, amit azzal is alátámasztott, hogy Pokorninak korábban úgy nyilatkozott az oktatással kapcsolatban: nem érdeklik a számok.

Az MSZP-s politikus szerint látványos, hogy a kormányt nem érdeklik a hátrányos helyzetű térségek, amit azzal támasztott alá, hogy a jövőben a jelenlegi 500 helyett 1000 gyerekre jut majd egy pszichológus.

Kunhalmi emlékeztetett arra, hogy a Kréta rendszerben reklámozta a kormány az állampapírokat.

Kritizálta továbbá a státusztörvényt, ami az egyik utolsó nagy, közalkalmazotti státuszt élvező társadalmi csoporttól veszi el a jogviszonyt.

Véleménye szerint ettől nem lesz vonzóbb a pálya, de attól sem, hogy számos területen megkötik a kezüket. Említette továbbá a központosítás hátrányait – melynek noha az volt a célja, hogy megszüntessék az iskolák közötti különbségeket, ezzel szemben minden csak rosszabb lett.

Felhívta a figyelmet, hogy ez nem megoldás a pedagógushiányra, ami egyre csak súlyosabb lesz.

A politikus szerint felháborító, hogy a kormány által kinevezett tankerületi központ-vezetők többet keresnek a pedagógusok. Említette a kötelező óraszámot is – amiből nem derül ki, hogy megmarad-e a 32 óra kötelező helyettesítés, és azt a költői kérdést is feltette, hogy vajon lehet-e majd 48 órában dolgoztatni a tanárokat.

A bérekkel kapcsolatban elmondta, hogy ha Orbán nem vonja vissza korábban az ígéretét hogy a minimálbérhez kötik a pedagógusbéreket, akkor immár 100 százalék lenne a béremelkedés. Azt is kifejtette, hogy miután az oktatás nemzeti hatáskör, nemzeti költségvetésből kellene finanszírozni a béremelés – ahelyett, hogy Brüsszelre hivatkoznak.

Kunhalmi szerint felhívta arra is a figyelmet, hogy a korábbi életpályamodellhez képest a státusztörvény is megbukik épp azért, mert külső finanszírozáshoz kötik.

Beszélt arról is, hogy

• nem összekeverendő az egyeztetések mennyisége a minőségükkel,
• a háborúra hivatkoznak, miközben máshol most is emelnek bért,
• és ennek keretében bezzegromániázott.

A politikus szerint az oktatásnak demokratikusnak kellene lennie. Ezzel szemben most azt látja, hogy a kormánynak nem az oktatás minősége és a társadalmi különbségek csökkentése a fontos, hanem hatalomtechnikai eszközként tekintenek az oktatásra.

A pedagógusokat pedig eközben abba kényszerítik a tanárokat, hogy fenntartsák az Orbán-rendszert.

A fentiek jegyében kijelentette, pártja részeiben és egészében is elutasítja a státusztörvényt.