Az utolsó nyári sztrájktárgyaláson sem jutottak eredményre az azonnali béremelést követelő pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal, így nagy feszültséggel indult a tanév. A pedagógusok beszámolója szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtikár világossá tette, hogy a kormány nem fogja saját forrásból, tehát a központi költségvetésből emelni a tanárok bérét, és a tanárok más sztrájkköveteléseinek teljesítésére sem áll készen a minisztérium. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón is arról beszélt, hogy kizárólag uniós forrásokban gondolkodik a kabinet, amikor a tanárok bérfejlesztéséről van szó.

Miközben több iskolában polgári engedetlenséggel indul a tanév, a pedagógusok-szakszervezetek a sztrájkhajlandóságot mérik fel a lassan egy éve zajló sikertelen tárgyalások után.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérése szerint a tanárok 89,4 százaléka még úgy is részt venne valamilyen hosszúságú sztrájkban, ha egyáltalán nem lenne miből pótolnia a kieső jövedelmét.

98,8 százaléknak pedig az a véleménye, hogy a kormány jelenlegi béremelési ajánlata nem elfogadható az azonnali béremelést váró tanárok számára.

A tanárok a következőket követelik a kormánytól:

1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.

2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is.

3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen.

4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre.