Mióta világ a világ, a magyar politikum mindig nagy lelkesedéssel nyúl vissza a 48-as forradalom emlékéhez, többé-kevésbé egyenlőségjelet téve aktuálpolitikai céljaik és a Habsburg-elnyomás ellen szerveződött népfelkelés követelései között.
Nincs ez másképp idén sem, már csak azért sem, mert néhány héten belül országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, így a pártok is elsősorban a közelgő megmérettetéshez igazítják üzeneteiket.
A Magyar Szocialista Párt szerint a márciusi ifjak olyan követelései mint a vélemény-és sajtószabadság, a demokrácia és az egyenlőség nemcsak 1848-ban, hanem most, 2022-ben is aktuálisak, hiszen a MSZP szerint az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben éppen ezek ellen az értékek ellen folytatott harcot. A baloldali párt közleményében azzal vádolja a kormányfőt, hogy március 15-ét „a nacionalizmus és az EU-ellenesség napjává” züllesztette. A szocialisták szerint az ukrajnai háború árnyékában különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, szabadságunk mennyire törékeny.
A Párbeszéd is párhuzamot von a ’48-as események és az ukrajnai háború között. A zöld párt szerint a forradalom örököseiként Magyarországnak egyértelműen az orosz megszállók ellen küzdő Ukrajna mellé kell állnia, és a párt közleményében azzal vádolja Orbán-kormányt, hogy semlegességet, „stratégiai nyugalmat” hirdető politikájukkal 1848 hőseinek örökségével mennek szembe.
Petőfi Sándort idézvén a Lehet Más a Politika (LMP) sajtóközleménye szerint az április 3-i választás tétje, az hogy „rabok legyünk vagy szabadok”. A párt szerint 1848. március 15-én megszületett a modern Magyarország eszménye, amely az egyenlőségen és az egyéni szabadságjogok megkérdőjelezhetetlenségét garantáló erős jogállamon alapszik.
A Momentum Mozgalom a márciusi ifjak követeléseit összefoglaló 12 pontot parafrazálván „Mit kíván a külföldön élő magyar nemzet?” címen adott közzé egy javaslatcsomagot, melynek célja, hogy megkönnyítse a választáson való részvételt a külföldön élő magyarok számára, valamint hogy hazacsábítsa a hazánkat elhagyó több százezer fiatalt. A Momentum minden külföldön élő választópolgár számára lehetővé tenné a levélszavazás intézményét, családtámogatást biztosítana a külföldről hazatérőknek, a diaszpóra számára pedig állandó, dedikált parlamenti képviseletet biztosítana.
A Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint március 15-én „az összefogás győzött az elnyomás felett” és azt kívánja, hogy az április 3-i országgyűlési választásokon is ez történjen meg.
Az ellenzéki pártok egyébként három órától „a Hatalom a népé” néven tartanak közös megemlékezést Budapesten, a Műegyetem rakparton.