Március 15-e régóta megkerülhetetlen része a magyar emlékezetpolitikának, az aktuális politikai vezetők korszaktól függetlenül szívesen nyúltak vissza a forradalom és szabadságharchoz, igyekezvén saját céljaik szerint aktualizálni a márciusi ifjak küzdelmét. Hogy ez mennyire nem új jelenség, azt mi sem mutatja jobban, mint az Esti híradó 1919 március 16-i adása, melynek felújított változatát a mai napon tette közzé a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma. A Filmintézet szerint ez a március 15-i ünnepségekről készült legkorábbi magyar híradófelvétel.

Az 1919-es állami ünnepség (melyet március 16-án tartottak) már csak azért is volt történelmi jelentőségű, mert

hetven év után ez volt az első, melyet Magyarország az osztrákoktól függetlenné válva ünnepelhetett meg.

Mint ismert, az 1526 óta tartó osztrák uralomnak az 1918 október 30-31-én zajló őszirózsás forradalom vetett véget, amelynek nyomán november 16-án megalakult a Magyar Népköztársaság,  melynek első kormányfője Károlyi Mihály szociáldemokrata politikus lett. Az 1919-es március 15-i megemlékezés volt tehát az első, melyet Magyarország mint köztársaság ünnepelhetett.

A nemes alkalomból többek között Balassa Jenő színművész és a szociáldemokrata politikus Landler Jenő, a nemsokkal később, 1919. március 21-én megalakult Tanácsköztársaság belügyi és kereskedelmi népbiztosa mondott beszédet a Duna-parti Petőfi-szobornál tartott állami ünnepségen. Balassa Jenő Csizmadia Sándor Tűz című versét szavalta el, Landler Jenő pedig az 1848-as és az 1918-as forradalmat méltatta beszédében.

Március 15-e emlékezetpolitikai jelentőségéről Feitl István történész írt hosszabb elemzést a Mércén, amely itt olvasható.