Immár a nagyobb orosz lapok is úgy látják, nagyon kétséges, hogy Lukasenka külső segítség nélkül a helyén maradhat.
Az orosz lapokban megjelent anyagokat Steve Rosenberg, a BBC moszkvai tudósítója szemlézte.
Judging by Russian media this morning, it’s not looking good for Alexander Lukashenko:
• „The question’s no longer will he go, but when”
• „Lukashenko’s nightmare becomes reality”
• „Hard to see how he can turn events in his favour”#ReadingRussia https://t.co/KbbgUQYy7G pic.twitter.com/BqiEsYnqBr— Steve Rosenberg (@BBCSteveR) August 15, 2020
A tavaly decemberben Putyin által kitüntetett Maszkovszkij Kamszomolec elemzése szerint immár nem az a kérdés, hogy Lukasenka bukni fog-e, hanem hogy mikor – miután az elvileg 80 százalékos győzelme nem igazán látszik az utcákon, ahol legnagyobb támogatóiként a rohamrendőrség jelenik meg a tüntetők tömegeivel szemben. Utóbbiak viszont mihamarábbi távozását követelik.
A lap elemzője szerint nagyon valószínű, hogy választási csalás történt, és a fehérorosz vezetéssel szemben nem úgy gondolja, hogy külföldről szerveznék az elnök elleni ellenállást, de Lukasenkát látja a „fő forradalmárnak”, aki az elégedetlenség tüzét szítja, a tiltakozási hullámnak pedig az vethet véget, ha távozik a hatalomból.
A Kommerszant is hasonló véleményre jutott, a lap szerint valószínűtlen, hogy Lukasenka a saját javára tudja fordítani a helyzetet, és kiemeli, hogy a hatalom bázisának, az elnök támogatóinak tekintett munkásság is sztrájkba lépett és az utcákra vonult.
A Putyin-ellenességgel nehezen vádolható Kamszomolszkaja Pravda szintúgy a munkásság ellenállását emeli ki, emlékeztetve, hogy a Minszki Traktorgyár, a Minszki Autógyár, valamint a Minszki Motorgyár munkásai is az ország vezetése ellen fordultak, több más, tradicionálisan lojális szakma képviselőivel együtt, akik immár nem tűrték sem a választások elcsalását, sem a tiltakozók elleni erőszak alkalmazását.
A lap kiemeli, hogy más volt szovjet tagköztársaságoktól eltérően Fehéroroszországban nem hajtottak végre nagyszabású privatizációt, így a valóban sikeres exportcikkeket termelő ipari üzemek továbbra is állami tulajdonban működnek. Egy esetleges hatalomváltást követően egyébként súlyos veszélyt jelenthet, hogy egy várhatóan nyugati orientációjú rezsim az állami vállalatok privatizációjába kezd, kiszolgáltatva ezzel az országot és népét a centrumországok befektetőinek.
Az orosz vezetéstől messzebb álló Novájá Gázétá – melynek percről percre közvetítése itt olvasható – pedig immár egyenesen arról ír, hogy Lukasenka ugyan elképzelhető, hogy elmenekül az országból, azonban nem lenne példa nélküli, ha bíróság elé állítanák és elítélnék – ahogy az volt szovjet tagköztársaságok vezetőivel már nyolc esetben megtörtént.
A Pravda viszont szintén nem az orosz vezetés heves bírálatáról ismert. Mindazonáltal a lap publicistája szerint – aki egyébként a Nagy Októberi Szocialista Forradalom analógiáit is használja, Trockij szemüvegén keresztül nézve az eseményeket – nem lehet már Belaruszban minden úgy mint régen, és arra is felhívja a figyelmet, hogy időnként változtatásra van szükség, különben nagy bajok lesznek (Putyinnal kapcsolatban a lap nem közölt hasonló gondolatokat).
Ugyanakkor az orosz médiában is vannak természetesen eltérő nézőpontok: a Kreml közvetlen szócsöveként számon tartott Russia Today – Lukasenkával összhangban – úgy látja, hogy külföldi erők szervezkednek a hatalom megdöntésére, ahogy meglátásuk szerint már számtalan más esetben is történt.
A fehérorosz elnök narratívája szerint országában a „színes forradalmak” forgatókönyve alapján zajlanak a megmozdulások, melyeket alapvetően külföldi ügynökök szerveznek, és valójában az egész régió stabilitását veszélyeztetik. Ennek jegyében azt is felvetette, hogy szükséges lesz Oroszország beavatkozása is, ami a gyakorlatban az orosz hadsereg behívását jelentené – ami annak fényében különösen érdekes, hogy a választások előtt épp Oroszországot vádolta destabilizációs törekvésekkel.