Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ők Erdoğan kihívói

Az elnökválasztáson Erdoğannak három komoly kihívója akadt. A második fordulóba – ha egyáltalán sor kerül rá – csak egyikőjük jut majd be, de röviden bemutatjuk mindhármójukat.

A második fordulóba jutásra a legesélyesebb jelölt a szekularista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Muharrem İnce. A párt balszárnyához tartozó jelölt jó választásnak bizonyult, nagygyűlései nagyon sok résztvevőt vonzottak, Isztambulban több mint egymillióan vettek részt rajta. A yalovai származású fizika tanár elsősorban azzal kampányol, hogy újraegyesíti a megosztott országot, és lefaragja az Erdoğan által megerősített elnöki hatásköröket.

kép: Ziya koseoglu/Chp, flickr

A 2002, vagyis éppen Erdoğan hatalomra kerülése óta képviselő İnce emlékezetes módon pártjával szemben nem szavazta meg 2016-ban a HDP képviselői mentelmi jogának felfüggesztését.

A jelölt jóval népszerűbbnek tűnik az inkább a fásultság jeleit mutató pártjánál, a legutóbbi közvélemény-kutatások 28-29%-ra mérték.

Korábban az AKP-kormány belügyminisztere és a ház alelnöke is volt az ultranacionalista MHP-ból kivált és rezsimellenessé avanzsált Meral Akşener. A jelenleg az İYİ (Jó) pártot vezető elnökjelölt azután fordult Devlet Bahçeli elnök ellen, hogy ő Erdoğan oldalára állította a pártot a 2017-es alkotmányozó népszavazáson. Akşener elindult a pártelnöki tisztségért, azonban alulmaradt, majd kizárták a pártból. A történész végzettségű Akşener ekkor 5 társával új parlamenti frakciót és pártot alapított.

Meral Akşener; kép: Wikipédia

A konzervatív, korábban az elnököt támogató körökben népszerű, az elnök túlhatalmát hangsúlyozó İYİ azonnal fajsúlyos szereplővé vált a török politikában, és kulcsszerepet játszott abban, hogy létrejött a centrista-jobboldali Erdoğan –ellenes koalíció.

Akşener eleinte az ellenzék favoritjának tűnt, a legutóbbi közvélemény-kutatások 8 és 14% között mérték.

A második fordulóba biztosan nem kerül be, mégis a választás egyik legfontosabb szereplője Selahattin Demirtaş, a kurdbarát HDP elnökjelöltje, aki 2016 novembere óta ül előzetes letartóztatásban, amiért a rezsim szerint a független Kurdisztánért fegyveres harcot vívó PKK akcióit támogatja.

Selahattin Demirtaş, forrás: flickr

A 2014-es elnökválasztáson a zaza kurd származású jogvédő 9.76%-ot ért el, és ezzel feltette a zöld szocialista, Erdoğan auroriter rezsimjét radikálisan ellenző, a kurd-török viszony békés rendezésére törekvő pártot a török politikai térképre. A 45 éves Demirtaşt a konzervatívabb kurdok közül is sokan kedvelik, 8-12 % között várható a támogatottsága.