A belarusz lázadásról szóló tegnapi cikkemben joggal mondtam, hogy Magyarországon nem kielégítő sem a tájékoztatás, sem a szolidaritás Kelet-Európát – és különösen az ortodox és a balkáni népeket – illetően, de túlzón általánosítottam.
A fehérorosz ellenállás teljesen szervezetlen, spontán, s épp ezért – a maga természetességében és őszinteségében – nagyszerű.
Ezek a fiatalemberek – az Index szerkesztői, munkatársai – bebizonyították, hogy különösebb hangoskodás és hencegés és színfalhasogatás nélkül lehet gyakorolni a szabadságpárti ellenállás egyszerű, elemi gesztusait.
Akinek mindenekelőtt ez a nyolcadrangú szoborügy fáj, nézzen sürgősen tükörbe: reméljük, nem fajgyűlölőt lát benne.
A Mérce eddigi történetének legrövidebb cikke.
Sikerült olyan kisebbségi jogi javaslatot gyártani, amely egyben kisebbségellenes, diszkriminatív. Miközben jogkiterjesztő is.
Azt, hogy a romák ember alatti lények, mindenütt olvashatjuk az interneten. De ember alatti lényekként bánni velük nem szabad.
Nem is értjük, hogyan lehet még Magyarországon szavazati joguk a nőknek. Az ilyen államban, mint a mai magyar, csak a hierarchia elismerése, a megalázottak meghunyászkodása nyújt életjogot. Mert csak ez természetes.
Ha a baloldal nem érti meg, hogy az önkényuralom bevezetésével – a kézzel fogható veszedelmeken túl – a lelki üdvössége, az elsőszülöttségi joga, az anyai öröksége is kockán forog, akkor hiába minden.
Uralkodó kaszt helyett uralkodó osztályt kaptunk, amely az új burzsoáziával kibővülve az államkapitalizmusból a piaci kapitalizmusba is átmentette osztályhatalmát. Már csak ettől kell megszabadulnunk.