Orbán Viktor 10 éve: Tőkefelhalmozás és elszegényedés
A tőke felhalmozódása önmagában nem fejlődés, a felhalmozó állam pedig nem fejlesztő állam. A NER 10 évét elemző sorozat befejező része.
A tőke felhalmozódása önmagában nem fejlődés, a felhalmozó állam pedig nem fejlesztő állam. A NER 10 évét elemző sorozat befejező része.
A rendszerváltó liberális rend legitimitását aláásó társadalmi dezintegráció turbófokozatra kapcsolt 2010 után. Ám egyelőre ez mégsem járt az Orbán-rendszer megingásával. A NER 10 évét elemző sorozat második része.
Orbán Viktor tíz éve a rendszerváltó liberális rendből kiábrándult munkások és nemzeti tőke támogatásával került hatalomra. A háromrészes sorozat első része azt elemzi, hogy milyen politikák támogatják Orbán felhalmozó államának nyerteseit?
Noha a rezsimhez kötődő burzsoázia mesés meggazdagodása miatt érzett düh alkalmanként a felszínre tört, ez a harag mindeddig nem vert éket abba az osztályokon átívelő szövetségbe, amely a Fideszt hatalomra juttatta.
Az előrelépések ellenére az ellenzék továbbra is távol van az országos többségtől. A felszabadult és örömteli hangulat indokolt, tizenhárom éve nem ért el jelentősebb sikert a baloldal, ám hiba lenne azt gondolni, hogy készen van az országosan versenyképes alternatíva.
Orbánék a teljes tőkésosztályt sikerült maguk mellé állítaniuk. Aki demokráciát akar, annak a munkásokat kell megszerveznie.
Orbánék azért avatkoznak bele a liberális kapitalizmus intézményrendszerébe, hogy felpörgessék a nemzetközi és nemzeti tőke felhalmozását, az így keletkező társadalmi feszültségeket pedig autoriter technikákkal kezeli.
Félrevezető lenne az állampolgárokon kérni számon egy vélt populista-antidemokratikus fordulatot. A magyarországi autoriter kapitalizmus nem jöhetett volna létre a hazai és külföldi gazdasági elit aktív közreműködése nélkül.