Orlok gróf a kongó, kiüresedett, végtelenül embertelen rémség. Közömbös, mint egy lovecrafti öreg isten, mint a patkánypofájú pestis; zörögve szívja keresztül magát mindenkin, roppant korok óta túl van már minden humánumon, érzésen. Új Kollektor sorozatunkban olyan filmeket ajánlunk, amelyek sorsdöntőek voltak abban, ahogy látjuk a világot.
Nem világos, hogy Adynak szüksége van-e a baloldalra, de az egészen biztos, hogy a magyar baloldal nemigen lehet meg Ady nélkül. Mert iszonyú a rabság a szabadulás hite nélkül.
„1919. március 21-én reggel a proletár tömegek decens falragaszokról értesültek róla, hogy a proletár tömegek átvették a hatalmat, mindenki menjen szépen dolgozni, és ha náthás, zsebkendőbe köhögjön és tüsszentsen, fontos dolog volt ez, dühöngött a spanyolnátha…”
„túl kevés jutott nekünk belőlük, ezekből a maszatos forradalmakból itt, hát ismerjük meg őket, tanuljunk belőlük, legyünk büszkék rájuk, patkánytársaim, véreim, proletárok, megalázottak és megszomorítottak, mert hát úgyis olyan kevés dolog van, amit meghagytak nekünk, amire valóban büszkék lehetünk.”
