Eurázsia és Közép-Ázsia irányítója ma már nem az Amerikai Egyesült Államok, s még csak nem is a többi NATO tagállam. Hogy ezzel hogyan él majd a jelenlegi ideiglenes tálib-kormány, az az elkövetkezendő hónapokban fog kiderülni.
Böröcz József interjúkötete tele van „kellemetlenségekkel”. Mindazzal, amit a kelet-európai és magyar értelmiségiek, társadalomtudománnyal foglalkozók többsége lényegtelennek, elhanyagolhatónak tart.
A költségeket eredetileg 2.5 milliárd dollárra becsülték. Végül konzervatív becslések szerint 15.4 milliárdból valósultak meg „a játékok”.
Kína beruházási kezdeményezésével nem gyarmatosítani akar, hanem a már belső piacán elért gazdasági eredményeivel nemzetközi szintre lépni. Ez pedig másként, mint az eddig elmaradott régiók fejlesztésével, aligha megvalósítható.
A neoliberális rendszerek csődje, minden látszat ellenére, egyre nyilvánvalóbb. Átmeneti korszakban élünk, a kínai gazdaság páratlan fejlődése azt sejteti, hogy a század második fele Kelet-Ázsia gazdasági és pénzügyi hegemóniája felé tolódik.