149 éve fojtották vérbe le a párizsi kommünt, 1871 Párizsa csak a kezdete volt egy olyan küzdelemnek, amelynek végén az emberiség, meghaladva saját árnyékát, nélkülözés és szenvedés nélkül élhet.
A volt gyarmatok adósságainak eltörlésén még Macron is elmerengett a koronavírus pusztítását látva. Mi a felelőssége a volt gyarmatosítóknak, és mit kellene tenniük?
Azokra a posztszovjet országokra fogunk fókuszálni, amelyek Magyarországhoz hasonló gazdasági szerkezettel és lehetőségekkel rendelkeznek, illetve hasonló problémákkal kellett szembenézniük már a krízis előtt is.
Az elmúlt hetekben oligarchák egy csoportja sikeresen buktatott kormányt, miközben az IMF által kikényszerített törvény, mely szerint a földek külföldiek által is megvásárolhatóvá válnak, hosszú távon áshatja alá az ország talpra állását.
A Nyugat-Balkán tőkeszegény, relatív gyenge államokkal, forráshiányos egészségügyi rendszerekkel néz szembe a koronavírussal. A jószomszédság előnyei sem mindenhol adottak.
A dán kormány a járvány és a várható recesszió megfékezésére eddig 287 milliárd koronát költött, ami vélhetően többszörösen megtérül majd.
A demokrata pártelit úgy döntött, elsősorban azokat az amerikaiakat fogja képviselni, akik a kertvárosi otthonaik kényelmében a Trump-elnökség összes negatívumától megszabadulhatnának a tévéik kikapcsolásával.
Az Öt Csillag Mozgalmat vezető Luigi Di Maio nem csak az alapító Vaffanculo-Day-eit hagyta hátra, hanem azt az álláspontot is, hogy a hatalomvágy nem előzheti meg az emberek szolgálatát.
A valódi kérdés leginkább az, hogy melyik oldal profitál politikailag az eljárásból.
A világelit 1999-ben Seattle-ben túl magabiztosnak bizonyult: a hatalmas és kockázatvállaló tüntetések hatására december 3-án bármiféle hivatalos dokumentum aláírása nélkül zárult a Világkereskedelmi Szervezet csúcstalálkozója.